240 cikk rendezése:
1. cikk / 240 Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló
Kérdés: 2025-ben maximálisan mennyi bruttó jövedelmet szerezhet a heti 40 órás munkaviszonyban álló, táncművészeti életjáradékban részesülő saját jogú nyugdíjas munkavállaló?
2. cikk / 240 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
3. cikk / 240 Korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülő személyek egészségügyi szolgálati jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kereseti korlát összegét az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében? Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során az ellátás kiesése miatt igényelt jövedelemkiegészítést?
4. cikk / 240 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
Kérdés: Hány órában foglalkoztatható az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság megállapítása alapján B2 minősítést kapott, és foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt?
5. cikk / 240 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
6. cikk / 240 Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés:
Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
7. cikk / 240 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
8. cikk / 240 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
9. cikk / 240 Esedékességet követően kifizetett jutalom
Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
10. cikk / 240 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra
Kérdés:
Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
