243 cikk rendezése:
1. cikk / 243 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
2. cikk / 243 Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?
3. cikk / 243 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?
4. cikk / 243 Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló
Kérdés: 2025-ben maximálisan mennyi bruttó jövedelmet szerezhet a heti 40 órás munkaviszonyban álló, táncművészeti életjáradékban részesülő saját jogú nyugdíjas munkavállaló?
5. cikk / 243 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
6. cikk / 243 Korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülő személyek egészségügyi szolgálati jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kereseti korlát összegét az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében? Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során az ellátás kiesése miatt igényelt jövedelemkiegészítést?
7. cikk / 243 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
Kérdés: Hány órában foglalkoztatható az a megváltozott munkaképességű személy, aki a komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság megállapítása alapján B2 minősítést kapott, és foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt?
8. cikk / 243 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
9. cikk / 243 Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
10. cikk / 243 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
