Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] ...összegét semmiképpen sem kell a kereseti korlát számításánál figyelembe venni, már csak azért sem, mert annak összege mentes a személyi jövedelemadó alól, tehát eleve nem képezi járulék alapját. Az említett jogszabályi hely alapján ugyanis az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...esetben is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót, illetve a tényleges jövedelem után a személyi jövedelemadót.Amennyiben magasabb munkabérben "gondolkodnak", számolni kell azzal is, hogy a korhatár előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...haladná meg a minimálbér 150 százalékát.Ami az osztalékot illeti – lévén szó nem összevont adóalapba tartozó jövedelemről -, a személyi jövedelemadót érintő kedvezmények (pl. családi adóalap-kedvezmény) számítása során nem lehet figyelembe venni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás [ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...személyre az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 5. § (1) a) pontja] kiterjed a biztosítás. Ez azt jelenti, hogy munkabéréből a személyi jövedelemadó mellett le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében. Ez azt jelenti, hogy – többek között – nyugdíjjárulékot sem kell fizetnie, jövedelméből kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le. Ennek következtében nincs nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete (hiszen nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kft.-tag rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.3. A külön törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a foglalkoztatottnak pedig a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulékot kell fizetni utána, amelynek összege havi 7320, illetve napi 244 forint, illetve tagi jövedelmét mindössze (a személyi jövedelemadón túl) 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli, és nem kell utána fizetni szociális hozzájárulási adót sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
1
2
3
4