Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján) az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tekintendő, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért. Ez utóbbi esetben a minimálbér a tárgyhónap első napján, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...majd fizetnie. Ez elkerülhető, ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól.Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóság nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát egyéni vállalkozóként havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Ugyanakkor a 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Be kell jelenteni a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét annak ellenére, hogy a korábban rájuk vonatkozó kereseti korlát megszűnt? Amennyiben igen, akkor vonatkozik ez a bejelentés a kisadózói tevékenységre is?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt. A törvény értelmében kereső-tevékenységnek az Flt. szerinti keresőtevékenység minősül azzal, hogy az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Figyelembe kell venni a minimumjárulék-alapot a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának a megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiemelnünk a felvetett probléma szempontjából, ami alapján különbséget kell tennünk, hogy a minimumjárulék-fizetés során vállalkozóról, avagy munka-viszonyban álló dolgozóról van szó.Ez utóbbiak tekintetében a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Nyugdíjas közalkalmazott munkavállalása

Kérdés: Helyesen értelmezi az új Tbj-tv.-t egy közalkalmazott, amikor úgy véli, hogy attól függetlenül, hogy közalkalmazotti jogviszonyában dolgozik, a nyugellátása 2020. július 1-jétől ismét jár, tekintettel arra, hogy megszűnik a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettsége, és értelemszerűen a kereseti korlátja is?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik a saját jogú nyugdíjasok biztosítási kötelezettsége (sőt a mezőgazdasági őstermelői, illetve egyéni és társas vállalkozói jogviszony esetében a korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőkre is igaz ez az állítás), amiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesült a heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nyugdíjas közalkalmazott kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan számít bele a kisadózó vállalkozásból származó jövedelem a kereseti korlátba egy nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott esetében, akinek a nyugellátása szünetel?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, illetve a Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 3. alpontja is kimondja, hogy nem érinti a vállalkozó kiegészítő tevékenységű jogállását, ha a nyugellátásának a folyósítása szünetel.Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...– a nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseképp saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...utáni adókedvezménnyel a kifizető (az általa munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója munkabére), a társas vállalkozás (a társas vállalkozónak minősülő tagja a havi adóalapja), illetve az egyéni vállalkozó (a saját magát terhelő adóalapja) után élhet, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.
1
2
3
12