Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas személyek tekintetében továbbra sem létezik semmilyen jogviszonyban kereseti korlát.Ugyanakkor a Tny-tv. 83/C. §-a arról is rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...decemberi teljesítményekre tekintettel fizeti ki a foglalkoztató (tehát esedékességet követően történt kifizetésként kezeli), akkor az a munkavállalók 2023. éve tekintetében kerül figyelembevételre a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során. Például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Nagyszülői GYES

Kérdés: Jogosult nagyszülőként gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére a munkavállaló? A munkáltató felvilágosította, hogy az anya dolgozhat az ellátás mellett, de a dolgozó ragaszkodik a GYES igénybevételéhez.
Részlet a válaszából: […] Ugyan szigorúbb feltételek mellett, de a gyermek nagyszülei ugyanúgy jogosultak a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételére, mint a gyermek szülei. Az utóbbi években a megállapítás feltételei nem változtak. A jelentősége nyilvánvalóan csökkent, miután a szülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés:

A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?

Részlet a válaszából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának (éves szinten a minimálbér 18-szorosa) a számítása során biztosítással járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet a válaszából: […] ...a szolgálati járandóság éves keretösszegének meghatározásakor azt figyelmen kívül kell hagyni (Tbj-tv. 27. §).A kérdéses esetben a munkavállalók egy csoportja, a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók részesülnének béren kívüli juttatásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó.Ez utóbbi esetében azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki táncművészeti életjáradékban részesül? Vonatkozik rá valamilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...azon táncművészeti életjáradékot kell érteni. A táncművészeti életjáradék tehát nem minősül nyugellátásnak, az ebben részesülő munkavállalóra az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás, illetve terheli a járulékfizetési kötelezettség.Emellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során a szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkájáért fizetett munkabért? Az érintett munkavállaló idén egyébként már elérte a kereseti korlátot.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulék-alapot képező jövedelmet kell csak figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás – amennyiben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésre nemmel kell válaszolnunk.Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.
1
2
3
15