15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
2. cikk / 15 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése
Kérdés: Szüneteltetésre kerül egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése, amennyiben a keresete eléri a minimálbér 18-szorosát, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban is áll, így a korhatár előtti ellátásának a folyósítása szünetel, és helyette ezen a címen részesül az ellátásával megegyező díjazásban? Az érintettnek megbízási jogviszonyból is származik jövedelme.
3. cikk / 15 Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett
Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
4. cikk / 15 Nyugdíjas közalkalmazott megbízási jogviszonya
Kérdés: Van valamilyen kizáró ok arra, ha egy kft. megbízási jogviszonyban szeretne foglalkoztatni egy nyugdíjas személyt, aki jelenleg közalkalmazottként is dolgozik? Hogyan kell ebben az esetben figyelemmel lenni a kereseti korlátra?
5. cikk / 15 Szolgálati járandóságban részesülő megbízott
Kérdés: Miként kell a minimálbért figyelembe venni a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, illetve a kereseti korlát számításánál egy szolgálati járandóságban részesülő személy megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatása során?
6. cikk / 15 Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlátnál
Kérdés: A korhatárt be nem töltött nyugdíjas esetében figyelembe kell venni az ekhós megbízási díjat a kereseti korlát számítása során, tekintettel arra is, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem nem számít bele a kereseti korlátba, míg a megbízási jogviszonyból származó igen?
7. cikk / 15 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
8. cikk / 15 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
9. cikk / 15 Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető
Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
10. cikk / 15 Diák foglalkoztatása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kisvállalkozás heti 8-12 órában szeretne foglalkoztatni egy középiskolás diákot adminisztrációs tevékenységre, aki már elmúlt 18 éves és árvaellátásban részesül, amit nem szeretne elveszíteni? Van valamilyen kereseti korlát ebben az esetben az ellátásra, illetve a tanulói jogviszonyra tekintettel? A foglalkoztatás nem szakmai gyakorlat vagy szünidei munka keretében, hanem rendszeresen történne.
