Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...forintot. Ebbe a 3 600 000 forintba a járulékalapot képező jövedelme számít bele, attól függetlenül, hogy az minimumjárulék-alapból, kivétből vagy átalányadó-alapból adódik. E határösszeg túllépését követően ellátásának folyósítása szünetel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése

Kérdés: Szüneteltetésre kerül egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése, amennyiben a keresete eléri a minimálbér 18-szorosát, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban is áll, így a korhatár előtti ellátásának a folyósítása szünetel, és helyette ezen a címen részesül az ellátásával megegyező díjazásban? Az érintettnek megbízási jogviszonyból is származik jövedelme.
Részlet a válaszából: […] ...szüneteltetni kell.Az előzőekben említett Et-tv. 16/C. §-ának (1) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíjas kivételével a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy

Kérdés: Hogyan számít be a kereseti korlátba az egyszerűsített foglalkozásból származó munkabér (ellátási alap) egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ki a biztosítás, így az ebből keletkezett jövedelmét (ellátási alapját) nem kell a kereseti korlát számításánál figyelembe venni. Kivételt képez az az eset, amikor az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után a foglalkoztató az Efo-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyában eléri a heti 36 órát.Az egészségügyi szolgáltatási járulékon túlmenően esetleges kivétje után meg kell fizetnie (az szja mellett) a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.Ami a kereseti korlátot illeti: annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...kell elvégezni, mely meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető, illetve azt – az érintett hozzájárulása esetén – kivételesen az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitációs hatóság is elvégezheti, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak – a másik vállalkozásban nem számolhat el kivétet vagy tagi jövedelmet. Ugyanakkor, ha az egyéni vállalkozásában a kisadózást választja (ahol nem főállásúnak minősülne),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatatónak minősül, akinek járulékként havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint esetleges kivétje után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.A kivét összege beleszámít a kereseti korlátba, és alapjául szolgál a 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...– éves felső határ nyílik meg, amelybe csak a nyugdíjazást követő időszak nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmei (esetleges kivét, illetve megbízási díjból származó nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmek) számítanak bele.A korhatár előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelően vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak. Ez azt jelenti, hogy havonta a tényleges kivét, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért vagy a személyes közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelmet (tagi jövedelmet), illetve vállalkozói kivétet igen. A főállású kisadózónak minősülő katás vállalkozó esetében a társadalombiztosítási ellátási alapot, azaz a 81...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
2
3