Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az érintett díjazása után megfizetni a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
Részlet a válaszából: […] ...tehát ez nem akadálya az említett ellátásoknak. Az más kérdés, a jogosultság feltétele, hogy az igénylő az igény benyújtásakor – gyakorlatilag azon a napon, amikortól a folyósítást kéri – ne folytasson keresőtevékenységet, ami egy munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Valóban a 2021. február 1-jétől érvényben lévő, magasabb összegű minimálbér alapján kell kiszámolni 2021. év második fél évében a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók kereseti korlátját? Hol található az erre vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...– a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korhatár előtti, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy 2021-ben 18 × 167 400 = 3 013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] ...a Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlátot az éves jövedelme, akkor a december havi nyugellátását vissza kell fizetnie. (A gyakorlatban nemegyszer előfordul, hogy a tárgyévet követő évben történő kifizetés alapján a kereseti korlát túllépése már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...a minimális szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettségre is a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdése szerint.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek minden hónapban eleget kell tenni azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme 3 egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy -?mivel egyik vállalkozásában legalább a minimálbér 150 százaléka alapján meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az ellátását a felülvizsgálata után keresőtevékenységére tekintettel a továbbiakban nem folyósítják? Egy korábbi információ értelmében a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órát lehet dolgozni, és mivel az őstermelő esetében a munkaidő nem értelmezhető, ez nem veszélyezteti az ellátását.
Részlet a válaszából: […] ...márpedig az őstermelői tevékenység (amennyiben az éves bevétel a 600 ezer forintot eléri) ebbe a körbe tartozik. Ez a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy az igény érvényesítése érdekében meg kell szüntetni az őstermelői tevékenységét, ami aztán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasokat (jellemzően a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjassá vált hölgyeket) is érinti a Tny-tv. 83/B. §-a alapján. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ikergyermekek után GYES-ben részesülő édesanya kereső­tevékenysége

Kérdés: Ikergyermekek után GYES-ben részesülő édesanya keresőtevékenységére vonatkozik bármilyen kereseti korlát a gyermekek 3 éves korát követően?
Részlet a válaszából: […] ...során, ha gyerme­kek tankötelessé válásának éve nem egyezik meg, a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérdésben említett édesanya annak az évnek a végéig kaphat GYES-t, amelyik évben a gyermekek betöltik 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik ebbe a körbe, hiszen az ő biztosítási kötelezettségét nem a Tbj-tv. 5. §-a, hanem a Kata-tv. határozza meg.Ennek ellenére a gyakorlatban – melyről többek között az ONYF honlapján olvasható tájékoztató alapján szerezhetünk tudomást – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.
1
2