327 cikk rendezése:
11. cikk / 327 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
12. cikk / 327 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló CSED-e
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyban CSED-re az a munkavállaló, aki egy duális képzőhelyként működő kft. alkalmazottjaként 2023. év novemberében szakképzési munkaszerződést kötött a munkáltatójával, ezért a munkaviszonyában a munkaideje napi 4 órára csökkent, és emellett napi 4 órára 1131-es jogviszonykóddal került bejelentésre?
13. cikk / 327 Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 5 éve az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú munkavállalója 2024. szeptember első napjaiban leadott egy határozatot, amely szerint 2022. július 12. óta Szlovákiában öregségi nyugdíjban részesül? Korrekciózni kell a számfejtést, önellenőrizni a bevallásokat, és visszafizetni a levont járulékokat a munkavállaló részére?
14. cikk / 327 Letiltás mértéke
Kérdés: Jogosult a munkáltató a munkabér 33 százalékát lényegesen meghaladó összeget levonni a munkavállaló béréből annak ellenére, hogy a végrehajtó felhívásában csak a bér 33 százaléka szerepel? Helyesen járt el a munkáltató, ha korlátozás nélkül végrehajtotta a bér 200 ezer forint feletti részét a Vht. 63. §-ára hivatkozással, vagy ez az eljárás csak több letiltás esetén alkalmazható?
15. cikk / 327 Letiltás sorrendje
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak egy levonást teljesít egy napi 4 órás megváltozott munkaképességű munkavállaló 88.711 forintos nettó munkabéréből, amelyet több darab nagy összegű letiltás is terhel, tekintettel arra is, hogy a hatályos jogszabályok alapján csak a nettó 60.000 forint feletti rész vonható végrehajtás alá?
16. cikk / 327 Gyermektartásdíj levonása magasabb összegben
Kérdés: Levonhatja és elutalhatja a munkáltató a bírósági végzésben szereplő fix összegű gyermektartásdíjnál magasabb összegben a díjat abban az esetben, ha a munkavállaló ezt írásban kifejezetten kéri? A dolgozóval szemben egyéb végrehajtás nincs folyamatban.
17. cikk / 327 Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Kérdés:
Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
18. cikk / 327 Családtámogatási ellátások külföldön élő család esetén
Kérdés: Melyik tagállam lesz illetékes a családtámogatási ellátások (családi pótlék) folyósítására abban az esetben, ha az anya Magyarországon biztosított, az apa Svájcban biztosított, de az egész család Ausztriában él életvitelszerűen?
19. cikk / 327 Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása
Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?
20. cikk / 327 Ausztriába költöző személy GYED-e
Kérdés: Jár a továbbiakban a GYED annak a jogosultnak, aki felmondta a korábbi munkaviszonyát, ami után az ellátást változatlanul a korábbi foglalkoztató által üzemeltetett kifizetőhely folyósítja, mert nem létesített új munkahelyet, de időközben a családjával kiköltözött Ausztriába, és a tajszáma inaktiválásra kerül? Amennyiben jogosult az ellátásra, akkor a magyar vagy az osztrák állam lesz a teherviselő?
