Török állampolgárok személyi jövedelemadója

Kérdés:

Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.

Részlet a válaszából: […] A Magyarországon munkát kiküldetésben végző magánszemélyek adókötelezettségét az 1996. évi CI. tv. 15. cikke szerint kell meghatározni. Főszabály szerint a Magyarországon végzett munka Magyarországon adóköteles. Ettől eltérően nem Magyarországon, hanem Törökországban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kitoloncolt török állampolgár közterhei

Kérdés: Hol kell a továbbiakban fizetnie a járulékot annak a török állampolgárnak, aki 1995 óta Magyarországon él, és egy cég ügyvezetőjeként dolgozik, a felesége magyar, a gyermekeik is itt születtek, de most 5 évre kitoloncolták Magyarország területéről, ezért Szlovákiába ment, és ott céget alapított? Hogyan érinti ez a helyzet az egészség-biztosításra és a nyugdíjra való jogosultságát? Fizetnie kell továbbra is Magyarországon annak ellenére, hogy 5 évig nem jöhet ide?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értelmezzük a kérdést, az említett török állampolgárnak Magyarországon megszűnt a biztosítási jogviszonya, és nem is Magyarországon él. Így az új lakóhelye (Szlovákia) társadalombiztosításának a hatálya alá tartozik, és ezt követően ott terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Török állampolgárságú kiküldött egészségügyi ellátása

Kérdés: Köthet-e az OEP-pel szerződést egészségügyi ellátás biztosítására az a török állampolgár, aki 2 éves tartós kiküldetésre egy magyar céghez érkezik dolgozni? Megkötheti-e ezt a megállapodást a foglalkoztató cég, amennyiben a szerződéses összeget megfizeti a magánszemély helyett? Keletkezik-e ezáltal közteherköteles jövedelme a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett török állampolgárra nem terjed ki abiztosítás a Tbj-tv. 11. § b) pontja bb) alpontja értelmében.Ebből adódóan – lévén szó külföldinek minősülő személyről -egészségügyi szolgáltatásáról kizárólag az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Török állampolgárságú foglalkoztatott nyugdíjjáruléka

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy a török állampolgárok által Magyarországon alapított cégben dolgozó török állampolgárságú munkavállalónak, illetve tagnak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk bizony rossz információkat hallott a törökmunkavállaló járulékfizetésével kapcsolatosan. Nem létezik ugyanis olyanszabály, mely szerint a biztosított munkavállalótól – legyen akár török, akármagyar vagy más illetőségű – a nyugdíjjárulékot nem kell levonni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] Akár belföldi, akár külföldi illetőségű tagokról van szó, abiztosítási kötelezettség fennállásához egyikük esetében -a társaságbanuralkodó tulajdoni viszonyok boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Török állampolgárságú kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak abban az esetben, ha a kft. török állampolgárságú alapító tagja, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, tagi jövedelmet vesz ki a cégből? A török állampolgár letelepedési engedélyért folyamodott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben külföldi részvétellel működő gazdasági társaság – a Tbj-tv. 4. § j) pontjában meghatározott, tehát érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, és azzal nem is rendelkezhető – külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.