52 cikk rendezése:
1. cikk / 52 Táppénz többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munka-viszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
2. cikk / 52 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Mindkét cég figyelembe veheti a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki két munkáltatónál áll munkaviszonyban napi 4-4 órás munkaviszonyban? Ezzel kapcsolatban a NAV információs füzetében az egyik munkáltató azt olvasta, hogy a munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni, és ez elbizonytalanította. Ki jelöli ki a munkáltatót ebben az esetben?
3. cikk / 52 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
4. cikk / 52 GYÁP-napok kiadása
Kérdés:
Változik érdemben az Eb-tv. GYÁP-napokkal kapcsolatos szabályozása 2023. július 1-jétől? A módosítás indokolása szerint az új jogszabály pontosítja az Eb-tv. 46. §-a (1) bekezdésének c)–e) pontjai, illetve a szakasz (1a) bekezdése szerinti, a gyermek születésnapján igénybe vett táppénzes napok számítását, egyértelműsítve (és egységesítve), hogy a gyermekápolásitáppénz-napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani, és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni, a gyakorlatban viszont az eddigi szabályok szerint is így kellett eljárni.
5. cikk / 52 Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
6. cikk / 52 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
7. cikk / 52 Munkakör megosztása, több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a munkakör megosztására, illetőleg a több munkáltató által létesített munkaviszonyra?
8. cikk / 52 Két munkáltató
Kérdés: Valóban be kell küldenie az egyik munkáltatónak a '08-as bevallást mindkét kifizetővel összefüggésben abban az esetben, ha a dolgozója egy másik cégnél is teljes munkaidős munkaviszonyban áll? A munkáltató egy kivás cég, amely természetesen fizeti a dolgozó bérét és a közterheket is.
9. cikk / 52 Végrehajtás két foglalkoztató esetén
Kérdés: A munkavállaló két foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll, mely mindkét önálló gazdálkodó szervezettől származó jövedelmére munkabérletiltást adott ki az eljáró végrehajtó. A munkabérek számfejtését ugyanaz a cég végzi. Helyes a végrehajtó előírása, amely szerint a munkabérek számfejtését végző cégnek a két önálló jogviszonyból származó jövedelmet össze kell számítani, és ezt követően az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét meghaladó munkabért teljes mértékben a végrehajtási eljárásba kell utalni, és a tartozás csökkentésére fordítani?
10. cikk / 52 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
