771 cikk rendezése:
11. cikk / 771 Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére
Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
12. cikk / 771 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
13. cikk / 771 Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
14. cikk / 771 Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
15. cikk / 771 Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa
Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
16. cikk / 771 Ügyvezetők részére fizetett biztosítás megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy magyar tulajdonú részvénytársaság által az ügyvezetői részére három évig fizetett megtakarítással kombinált biztosítást az ügyvezetők jogviszonyuk megszűnése miatt szeretnék megszüntetni, és az ebben felhalmozott pénzt kivenni? Le kell vonni a kifizetésből a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben igen, akkor szükséges volna a korábbi időszakok bevallásait önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a befizetések után a cég folyamatosan fizette az szja-t és a szochót?
17. cikk / 771 Külföldről végzett személyes közreműködés
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
18. cikk / 771 Megbízási díj szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen előírás alapján terheli a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjakat, amelyek nem keletkeztetnek társadalombiztosítási jogviszonyt, illetve vannak olyan esetek, amikor nem kell megfizetni a szochót?
19. cikk / 771 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
20. cikk / 771 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
