Szociális hozzájárulási adó megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetni egy társasház által megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott takarító után abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért a megbízott nem válik biztosítottá? Amennyiben igen, alkalmazható a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adót megbízási jogviszonyból származó jövedelem után akkor is meg kell fizetni (kivéve, ha nyugdíjas személyről van szó), amennyiben az nem éri el a biztosítási összeghatárt, és nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Téves járuléklevonás utólagos rendezése

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató vagy más kifizető utólag észleli, hogy a természetes személyt terhelő társadalombiztosítási járulékot nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg vagy vonta le, a hibát haladéktalanul rendeznie kell. A társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően tulajdonos ügyvezetőről van szó, aki e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel a kft.-ben mentesül a minimumadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után

Kérdés:

Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási szabályok alapján a munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak akkor sem, ha már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de továbbra is rokkantsági ellátásban részesül. A Tbj-tv. saját jogú nyugdíjas fogalma kizárólag azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Magyar megbízás romániai munkaviszony mellett

Kérdés:

Melyik országban lesz biztosított az a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Romániában teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozik, és mellette Magyarországon megbízási jogviszonyban is végez munkát? A romániai munkavégzés során a foglalkoztató által biztosított szálláshelyen lakik, a megbízásból adódó feladatvégzés Magyarországon történik. Van valamilyen különbség a járulék- és adófizetési kötelezettségben, ha a megbízási jogviszonyban létrejön a biztosítási kötelezettség, illetve, ha nem?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy Romániában munkaviszonyban biztosított. A román A1-es igazolás révén magyarországi megbízási jogviszonyával összefüggésben mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, illetve a kifizetőt sem terheli a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák szabadságmegváltása

Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] A Szak-tv. 83. §-ának (5) bekezdése értelmében a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogya) munkáltató alatt a duális képzőhelyet, munkavállaló alatt a tanulót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címke:

Nagykorúvá vált mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés:

Kell társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetnie egy őstermelők családi gazdasága egyik tagjának, aki 2026. június hóban betöltötte a 18. életévét, nappali tagozatos tanuló, és az előző évben átalányadózást választva az éves bevétele 13 millió forint volt? Van a NAV felé bejelentési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy nagykorúsága napjától mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá válik, és e jogviszonyát a 08E jelű nyomtatványon be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ugyanezen időponttól járulékfizetési kötelezettség is terheli, amit semmilyen formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó GYED-ben részesül, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának és szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.
Kapcsolódó címkék:  

Angol munkaviszonyban álló magyar állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékteherrel kell számolni abban az esetben, ha egy magyar kft. egy angliai cégnél teljes munkaidős munkaviszonyban álló magyar állampolgárságú személyt szeretne foglalkoztatni? A foglalkoztatás a kinti munkával párhuzamosan, napi 2 órás munkaidőben történik, rugalmas munkaidő-beosztásban, online adminisztratív feladatok ellátására. Eltér bármiben a munkavállaló bejelentése más magyar munkavállalóétól?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan magyar állampolgárról van szó, aki Angliában áll teljes munkaidős munkaviszonyban, és emellett további – részmunkaidős – munkaviszonyt létesít egy magyar cégnél.Az egyidejűleg Angliában és Magyarországon is keresőtevékenységet folytatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:186. §-a szerint osztalékelőleg két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés határozata alapján akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
84