Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés meglehetősen összetett, tekintettel arra, hogy a tagok szabadon megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban vesznek részt a társaság tevékenységében, ez a választásuk pedig kihat az ügyvezetői jogviszony biztosításának elbírálására is. Nézzük meg sorban az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. augusztus 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonult munkavállaló folyamatos továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló társadalombiztosításijárulék-, illetve a munkáltató szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége visszamenőleges hóközi öregségi nyugdíjazás esetén? Szükséges egy arányosítás a hóközi nyugdíjazást érintő adott havi munkabérre vonatkozóan abban az esetben, ha a jogviszony nem szűnik meg, a munkavállaló folyamatosan dolgozik? Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkáltató olyan juttatásokat fizet ki a munkavállaló részére (pl. napidíj, túlóra, jutalom), amely azt az időszakot érinti, amikor még nem minősült nyugdíjasnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. – ellentétben a régi Tbj-tv.-nyel – nem tartalmaz külön előírást a nyugdíjassá vált, és folyamatosan továbbfoglalkoztatott munkavállalók járulékfizetését illetően, így az általános szabályokból, jelen esetben a Tbj-tv. 30. szakaszának előírásából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. augusztus 6.

Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén

Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adókötelezettséget általában az eladó oldaláról keressük, de valóban előfordulhatnak olyan esetek, amikor a vevőt terheli adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja alapján a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze értékpapírnak minősül.Az Szja-tv....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 30.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. december 19.

Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 22.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés: Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft. többségi tulajdonos tagja ügyvezetőként működik a társaságban, és jelenleg nincs máshol jogviszonya, illetve a társaságban sem működik személyesen közre, hiszen jelenleg a cég nem is végez semmilyen tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)–(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 18.
1
2
3
4
…
11