Találati lista:
11. cikk / 1640 Személyi kedvezmény
Kérdés: Élhet a személyi kedvezménnyel az a munkavállaló, aki 2025. október 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, egészségi állapota 50 százalékos?
12. cikk / 1640 Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
13. cikk / 1640 Pedagógusok egyszeri kiegészítő juttatása
Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 2026. március 6-án hatályba lépett rendelkezése alapján a pedagógusok részére egyszeri kiegészítő juttatásként legkésőbb április 10-éig kifizetett járulékalapot képező jövedelmet 2025. évre kell figyelembe venni [108/A. § (3) bekezdés]. Bár a juttatás (bérjövedelem) 2026. január 10-e után kerül kifizetésre, mégis a 2025. évre kell elszámolni, azaz a 2025. évi járulék- és szja-alapba kell beszámítani.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.
Jól értelmezi a kifizető, hogy így a munkavállalóknak már kiadott 25M30-as igazolást és a 2025. évre szóló járulékigazolást módosítani kell? Továbbá helyesen értelmezik, hogy vizsgálni szükséges, hogy a járulékalapot képező jövedelem tekintetében emelne-e ez a juttatás ellátási alapot? Amennyiben emelne, melyik hónapra kell figyelembe venni az elért jövedelmet, illetve csak a 2026. évi, vagy már a tavalyi ellátásokat is felül kell vizsgálni? Hivatalos rendeletértelmezés vagy külön módszertani útmutató nem található ebben a témában, így csak a jogszabály szövegéből lehet kiindulni.
14. cikk / 1640 Egyházi szolgálati jogviszonyban álló lelkész részére biztosított SZÉP-kártya-juttatás adózása
Kérdés: Terheli az egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy részére biztosított béren kívüli juttatások után a kifizetőt adó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
15. cikk / 1640 Nyugdíjba vonulás időpontja
Kérdés: Figyelembevételre kerül a nyugdíjazásig szerzett jövedelem, vagy csak a nyugdíjkorhatárig kapott összegek számítanak abban az esetben, ha a 2026 májusában 65. életévét betöltő biztosított csak két év múlva, 67 évesen kéri a nyugdíjazását? Valóban kérhető visszamenőleg 6 hónapra egy összegben a nyugellátás kifizetése? Ez abban az esetben is igaz, ha az érintett szándékosan adja le később a nyugdíjigénylését?
16. cikk / 1640 Özvegyi nyugdíj
Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a 49 éves férfi, akinek a felesége 46 évesen elhunyt, és haláláig 23 év munkaviszonya volt? Amennyiben igen, akkor milyen módon kell igényelni az ellátást?
17. cikk / 1640 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
18. cikk / 1640 Szemüvegtérítés
Kérdés: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?
19. cikk / 1640 Társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai pótkiutalás esetén
Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?
20. cikk / 1640 Jogosultság nők kedvezményes nyugdíjára
Kérdés: Leghamarabb mikor mehet nyugdíjba az a női munkavállaló, akinek a nyugdíjszerv által igazoltan 40 év 180 nap szolgálati ideje van, a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságához figyelembe vehető idő 39 év 230 nap, a keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett idő pedig 35 év 18 nap?
