9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
2. cikk / 9 Joggal való visszaélés
Kérdés:
Mit tehet a munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltatója rendszeresen nyilvánosan kritizálja a teljesítményét, és megtiltja számára, hogy kifejezze a véleményét az értekezleteken?
3. cikk / 9 Munkabaleset
Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
4. cikk / 9 Be nem jelentett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
5. cikk / 9 Jövedelmet pótló kártérítés közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
6. cikk / 9 Sérelemdíj
Kérdés: Milyen közteherviselési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak a bíróság által megítélt, illetve a munkáltató és a munkavállaló egyezségén alapuló sérelemdíj után? Le kell vonni a munkavállalói közterheket ebből a juttatásból? Keletkezik-e a sérelemdíj után a magánszemélyt terhelő különadó-fizetési kötelezettség?
7. cikk / 9 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
8. cikk / 9 Poligráfos vizsgálat jogszerűsége
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató abban az esetben, ha az egyik telephelyén történt lopás bűncselekmény felderítése érdekében a belső vizsgálat során egyes munkavállalókat poligráfos vizsgálatnak is alávetett, vagy ez a vizsgálat személyi jogsértésnek minősülhet?
9. cikk / 9 Sérelemdíj
Kérdés: Milyen időponttól kezdődően alkalmazandók a sérelemdíjra vonatkozó új polgári törvénykönyvi előírások a munkajogviszonyban, hogyan foglalhatók össze a sérelemdíj jogintézményére vonatkozó jellemző vonások?