179 cikk rendezése:
1. cikk / 179 Külföldről végzett személyes közreműködés
Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
2. cikk / 179 Osztalékban részesülő kft.-tag munkanélküli-ellátása
Kérdés: Jogosult munkanélküli-ellátásra egy kft. tagja, aki egy ideig munkaviszonyban állt a saját cégénél, ami már megszűnt, de osztalékot továbbra is vesz fel?
3. cikk / 179 Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
4. cikk / 179 Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
5. cikk / 179 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
6. cikk / 179 Átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
7. cikk / 179 Beltag közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
8. cikk / 179 Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén
Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
9. cikk / 179 Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
10. cikk / 179 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés:
Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
