Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosításijárulék- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól mentesül. Abban az esetben, ha a nyugdíjas személy osztalékot kap, az adófizetési felső határig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie utána.Az alapfogalmak tisztázása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásra, az egyezmény alapján a jogosultsághoz szükséges időben a Magyarországon szerzett idő is figyelembevételre kerül.Ami az osztalékot illeti: Ausztráliával kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményünk van ugyan (1993. évi XXXVI. tv.), de ennek 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...annak sincs jogszabályi akadálya, hogy a tag ingyenes megbízási jogviszonyban végezzen munkát, és a keletkező jövedelem egészét osztalékként vegye ki.(Kéziratzárás: 2024. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...osztalék a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján képez adóalapot, amelyre vonatkozik a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap. Ez 2024-ben 24×266.800 = 6.403.200 forintot jelent.Az így megállapított adóalapot azonban csökkenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Beltag közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződés sem ír elő számára személyes közreműködési kötelezettséget, vele kapcsolatban a társaságnak – az esetleges osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó levonásán túl – semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén

Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
Részlet a válaszából: […] ...rész, növelve a kibocsátó jogi személy olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
Részlet a válaszából: […] ...tényleges jövedelem híján vele kapcsolatban e jogviszonya alapján járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése nem merül fel.Az osztalék után viszont le kell rónia a 15 százalékos személyi jövedelemadót, mivel az osztalékot nem érinti az Szja-tv. 29/F....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...utána a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?

Részlet a válaszából: […] ...tartozó jövedelmekre vonatkozó maximumadó-alapot csökkenti az előzőekben említett jövedelem, így tehát pl. az esetleges vállalkozói osztalékalap után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A vállalkozói osztalékalapon kívül ebbe a körbe tartozik még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Kérdés: Részesülhet nyugdíj előtti álláskeresési segélyben egy kft. tulajdonosa abban az esetben, ha semmilyen formában nem működik közre a társaság tevékenységében, kizárólag osztalékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...fel van tüntetve.Tehát, ha társasági szerződés nem tartalmazza az említett kitételeket, az üzletrésztulajdon – és az osztalék felvétele – nem akadálya az említett ellátás igénylésének. (Kéziratzárás: 2024. 02. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
1
2
3
…
18