Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka

Kérdés:

Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...1-jét követően nem alkalmazható, mind a két állam a saját belső jogszabályai alapján jogosult adóztatni. Az amerikai cégből származó osztalékot nem egyezményes országból származó jövedelemnek kell tekinteni. Az amerikai cégtől származó osztalék után...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés:

Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?

Részlet az állásfoglalásából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény 1. §-a (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelmekre (e körbe tartozik az osztalék is) vonatkozó maximum-adóalap megállapítása során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Gyermekvállaláshoz kapcsolódó szja-kedvezmények

Kérdés: Melyek a gyermekvállalás támogatásával kapcsolatos legfontosabb, személyi jövedelemadózást érintő változások, amelyek 2025. július 1-jén kerülnek bevezetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– például munkabérre, megbízási díjra, egyéni vállalkozói vagy őstermelői bevételre – vonatkozik, ugyanakkor nem érvényes az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmekre.A háromgyermekes édesanyák 2025. október...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 29.
Kapcsolódó címke:

Külföldről végzett személyes közreműködés

Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell, jogviszonyával összefüggésben járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, illetve esetleges osztaléka is mentes a szociális hozzájárulási adó alól.Mindez azonban nem azt jelenti, hogy e jogviszonya teljes egészében mentes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékban részesülő kft.-tag munkanélküli-ellátása

Kérdés: Jogosult munkanélküli-ellátásra egy kft. tagja, aki egy ideig munkaviszonyban állt a saját cégénél, ami már megszűnt, de osztalékot továbbra is vesz fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gazdasági társaságban fennálló tagsági tulajdon (jelen esetben a kft.-tagság) önmagában nem zárja ki az álláskeresési ellátás lehetőségét, kivéve, ha ez az Flt. értelmében keresőtevékenységnek minősül.Ezzel összefüggésben az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a társadalombiztosításijárulék- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés alól mentesül. Abban az esetben, ha a nyugdíjas személy osztalékot kap, az adófizetési felső határig szociális hozzájárulási adót kell fizetnie utána.Az alapfogalmak tisztázása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 5.
Kapcsolódó címkék:    

Ausztráliába költöző kft.-tulajdonos

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, illetve kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy kft. 55 éves ügyvezetőjének, aki Ausztráliába fog költözni, ott létesít munkaviszonyt, ügyvezető státuszát megszünteti, de osztalékot továbbra is vesz ki a cégből, és a magyar lakcíme is megmarad? Meg kell fizetnie a személyi jövedelemadón kívül a szociális hozzájárulási adót is az osztalék után? Hogyan alakul ebben az esetben a majdani nyugellátása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározásra, az egyezmény alapján a jogosultsághoz szükséges időben a Magyarországon szerzett idő is figyelembevételre kerül.Ami az osztalékot illeti: Ausztráliával kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményünk van ugyan (1993. évi XXXVI. tv.), de ennek 10...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 22.
Kapcsolódó címke:

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...annak sincs jogszabályi akadálya, hogy a tag ingyenes megbízási jogviszonyban végezzen munkát, és a keletkező jövedelem egészét osztalékként vegye ki.(Kéziratzárás: 2024. 09....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...osztalék a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján képez adóalapot, amelyre vonatkozik a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap. Ez 2024-ben 24×266.800 = 6.403.200 forintot jelent.Az így megállapított adóalapot azonban csökkenti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
20