288 cikk rendezése:
171. cikk / 288 Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
172. cikk / 288 Mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosítási jogállása annak az őstermelőnek, aki 2014-ben 5 millió forintos bevételt realizált, és a NAV nem fogadta el a 2015. I. negyedévre beadott 1558-as számú bevallását, mert erre az időszakra nem volt érvényes értékesítési betétlapja, mivel csak április 20-án érvényesíttette azt? Értékesítésre utoljára 2014. IV. negyedévében került sor.
173. cikk / 288 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Helyes, ha csak a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg az a 42 éves családi gazdálkodó, aki megszüntette a munkahelyét, és főfoglalkozásúként végzi a gazdálkodási tevékenységet, vagy be kell jelentkeznie, mint főfoglalkozású őstermelő, esetleg a múlt évi bevétel 20 százaléka után kell megfizetnie az egészségbiztosítási, valamint a nyugdíjjárulékot?
174. cikk / 288 Egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
175. cikk / 288 1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje
Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
176. cikk / 288 Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen formában terjed ki a társadalombiztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és nem minden hónapban keletkezik jövedelme?
177. cikk / 288 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
178. cikk / 288 Egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői jogviszonyának minősítése
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg őstermelői tevékenységet is folytat? Választhatja, hogy a továbbiakban őstermelőként lesz biztosított?
179. cikk / 288 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
180. cikk / 288 Megbízási jogviszonyban lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozóra előírt minimumjárulékokat az után az ügyvezető után, aki nem tagja a társaságnak, megbízás alapján látja el a feladatait 0 forint megbízási díj ellenében, és mezőgazdasági őstermelőként a tárgyévet megelőző év bevétele alapján fizeti meg a járulékokat?
