Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:

Családi pótlék összegének csökkenése

Kérdés: Mi lehet annak az oka, ha a szülő a két gyermeke után alacsonyabb összegben kapta meg a családi pótlékot, mint az előző hónapban, de erről semmilyen értesítést nem kapott?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék összege nem állandó érték, jó néhány feltételt szükséges vizsgálni nemcsak az ellátás megállapításához, hanem a mértékének kialakításához is. Ezért a családi pótlék összege a folyósítás tartama alatt többször változhat, a család összetétele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
Kapcsolódó címke:

Tartásdíj fizetése megállapodás alapján

Kérdés: Milyen mértékben lehet letiltás alá vonni a dolgozó munkabérét abban az esetben, ha elvált, a bíróság előtt kötött megállapodás alapján tartásdíj fizetésére kötelezett, amit a munkáltató a dolgozó kérésére közvetlenül az elvált házastárs számlájára utal át? Végrehajtható a továbbiakban a dolgozó bére, ha a tartásdíj megfizetése után kb. a nettó kereset 50 százaléka marad meg, vagy ez az összeg már teljes egészében a dolgozót illeti? Elegendő a tartásdíj utalásához a dolgozó szóbeli kérése, illetve a bíróság előtt kötött megállapodás, vagy szükséges ezt írásban is rögzíteni? Mi lesz a munkáltató teendője, ha további letiltás is érkezik a dolgozó munka-bérére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege abban rejlik, amit olvasónk úgy fogalmazott meg, hogy a "dolgozó kérésére" közvetlenül az elvált házastárs számlájára utal.A munkavállaló kérése szerint teljesített munkáltatói utalás ebben az esetben nem más, mint egy gesztus a munkavállaló felé. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Választás az öregségi nyugdíj és a rokkantsági ellátás között

Kérdés: Érdemes az öregségi nyugdíjat választani annak a nőnek, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel jogosulttá vált a kedvezményes nyugdíjra, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, és a részére megállapított öregségi nyugdíj összege kevesebb lett a jelenleg folyósított ellátásánál? A magánszemély már beadta a nyugdíjigényét, de visszavonta, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy az öregségi nyugdíj összegét évente emelik, a rokkantsági ellátás viszont fix összegű, így hosszabb távon mindenképpen rosszabbul járna.
Részlet a válaszából: […] Ugyan a rokkantsági ellátás összegében nem mutatkozik meg olyan mértékben az egyén életútja során szerzett jövedelem nagysága, mint az öregségi nyugdíj összegében, azonban csak abban az esetben fix összegű, ha az igénylő nem rendelkezik jövedelemmel. A rokkantsági ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címke:

Munkavégzés korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjemelésre az a személy, aki a korhatár előtti ellátás folyósítása mellett dolgozott, és a fizetéséből vonták a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett – nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján nem nyugdíjnövelés, hanem a nyugdíjkorhatár elérését követően az öregségi nyugdíj összegének újraszámítása kérhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjemelés rögzített nyugdíj esetén

Kérdés: Jogosult lesz a 30 naponkénti 0,5 százalékos nyugdíjemelésre az a munkavállaló, aki jelenleg 42 év szolgálati idővel rendelkezik, 2017. október 1-jén betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, mert még két évig nem szeretne nyugdíjba menni? A most megállapított ellátási összeg, vagy a nyugdíjba vonuláskor, azaz 2019. évben érvényes összeg lesz a nyugdíjnövelés alapja? A?42 vagy a 44 év szolgálati időt veszik figyelembe a nyugdíjnövelés számításakor?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló a Tny-tv. két speciális jogintézményével a nyugdíjrögzítéssel, illetve nyugdíjnöveléssel él, illetve élhet.A nyugdíjrögzítés szabályait a Tny-tv. 82. §-a tartalmazza. E szerint, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottnak a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés idejére távolléti díj jár, ami általában megegyezik az alapbér összegével.Az életkori feltételt nélkülöző öregségi nyugdíjra az a nő lehet jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 1. §-a értelmében egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági és turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka végezhető.A törvény pontosan meghatározza, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek a mezőgazdasági, a turisztikai idénymunka, illetve az alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Magánszemély nyugdíjjáruléka

Kérdés: Megfizetheti valamilyen módon saját maga után a nyugdíjjárulékot egy magánszemély, aki két év múlva tölti be a nyugdíjkorhatárát, és jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll?
Részlet a válaszából: […] Ha valakinek nincs munkája, és nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel, a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál megállapodást köthet annak érdekében, hogy a szolgálati ideje folyamatos maradjon. A megállapodás alapján vállalt fizetési kötelezettség teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
1
59
60
61
162