Találati lista:
31. cikk / 478 Nyugdíjba vonult munkavállaló folyamatos továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló társadalombiztosításijárulék-, illetve a munkáltató szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége visszamenőleges hóközi öregségi nyugdíjazás esetén? Szükséges egy arányosítás a hóközi nyugdíjazást érintő adott havi munkabérre vonatkozóan abban az esetben, ha a jogviszony nem szűnik meg, a munkavállaló folyamatosan dolgozik? Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkáltató olyan juttatásokat fizet ki a munkavállaló részére (pl. napidíj, túlóra, jutalom), amely azt az időszakot érinti, amikor még nem minősült nyugdíjasnak?
32. cikk / 478 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
33. cikk / 478 Korkedvezményes nyugdíjazás 2024-ben
Kérdés: Változtak 2024-ben a korkedvezményes nyugdíjazás felételei?
34. cikk / 478 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
35. cikk / 478 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
36. cikk / 478 Nyugdíjelőleg
Kérdés: Mikor kapja meg a végleges nyugdíját az a személy, aki 2024. február 24-től igényelte meg az ellátást, és kapott egy végzést, amelynek értelmében nyugdíjelőleget állapítottak meg részére?
37. cikk / 478 Sztrájk befolyása a nyugdíjra
Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
38. cikk / 478 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
39. cikk / 478 Magánnyugdíjpénztári összeg utólagos visszautalása
Kérdés: Magánnyugdíjpénztári tag vagyok, és a nyugdíjam megállapításakor nem léptem vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. Kérhetem utólag a magánnyugdíjpénztári számlámon lévő összeg visszautalását?
40. cikk / 478 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
