3679 cikk rendezése:
1. cikk / 3679 Mezőgazdasági őstermelői tevékenység NYES mellett
Kérdés: Helyesen jár el a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben, ha korábban munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amely 2025. szeptember 30-án megszűnik, és október 1-től nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe, ezért őstermelőként válik biztosítottá, és a tavalyi 1.610.000 forintos árbevétele alapján a IV. negyedéves járulékalapját 1.610.000 forint × 15 százalék/4 = 60.375 forint összegben állapítja meg? Ez évi bevétele ugyancsak ezen összeg körül mozog, tehát e szerint szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie.
2. cikk / 3679 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Hogyan változtak az özvegyinyugdíj-jogosultságra vonatkozó feltételek, tekintettel arra, hogy egy egyéni vállalkozó esetében ellenőrzés kezdődött annak kivizsgálására, hogy az együtt élő házastársak esetében az együttélés elérte az öt évet? A vállalkozó eddigi ismeretei szerint az együtt élő házastársak esetén nincs szükség az együttélés hosszának vizsgálatára.
3. cikk / 3679 13. havi nyugdíj nyugellátás szüneteltetése esetén
Kérdés: Jogosult lesz 2025. évben a 13. havi nyugdíjra egy férfi szakorvos, aki 2025. január 1-jén betöltötte a 65. életévét, és ettől a naptól nyugdíj került megállapításra a részére, de egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, így a nyugdíját szünetelteti, melyet pénzellátást helyettesítő jövedelemkiegészítésként kap meg a NEAK által finanszírozva?
4. cikk / 3679 Kiegészítő nyugdíjemelés 2025-ben
Kérdés: Ki kaphat 2025. novemberben kiegészítő nyugdíjemelést?
5. cikk / 3679 Szlovák nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak tekinthető a magyar jogszabályok alkalmazásában az a szlovák–magyar kettős állampolgár, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik, és Magyarországon heti 40 órás munkaviszonyban áll, de Szlovákiából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesül? Kötelező a szlovák nyelvű nyugdíjhatározat hivatalos lefordíttatása, vagy a nyelv ismeretében elfogadható az eredeti nyelven készült irat is?
6. cikk / 3679 Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?
7. cikk / 3679 Társadalombiztosításijárulék--túlfizetés visszaigénylése
Kérdés: Hogyan tudja visszaigényelni a társadalombiztosításijárulék-túlfizetést a munkáltató abban az esetben, ha egy munkavállalója részére visszamenőleg, 2025. április 22-től öregségi nyugdíj került megállapításra, amit augusztus elején közölt a munkáltatójával? A munkavállaló kérelmére a munkaviszony augusztus 13-án közös megegyezéssel megszüntetésre került. A mun-kaviszony lezárásával a nyugdíjasstátusz miatt a szociális szférában működő munkáltató számfejtését végző Magyar Államkincstár visszamenőleg többhavi fizetési jegyzéket bocsátott ki.
8. cikk / 3679 Jogosultság élelmiszer-utalványra
Kérdés: Kaphat élelmiszer-utalványt egy időskorúak járadékában részesülő személy?
9. cikk / 3679 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
10. cikk / 3679 Egészségügyi szolgálati jogviszony szolgálati járandóság mellett
Kérdés: Valóban elveszítheti a szolgálati járandóságra való jogosultságát az a személy, aki jelenleg az ellátás mellett napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy egészségügyi intézményben, és ősztől lehetősége lenne teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére?
