3493 cikk rendezése:
41. cikk / 3493 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
42. cikk / 3493 Szülés biztosítás szünetelése alatt
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2024. augusztus 4-től áll munkáltatója alkalmazásában, 2024. november 11-től veszélyeztetett terhességére tekintettel „9” kóddal keresőképtelen, és 2025. március 25-én szült? A munkavállaló 2024 júniusában fejezte be középiskolai tanulmányait, rövid munkaviszonyára tekintettel 2025. február 17-ig részesült táppénzben, és február 18-tól szünetel a biztosítása.
43. cikk / 3493 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
44. cikk / 3493 Közalkalmazotti jogviszonyban álló egyéni vállalkozó
Kérdés: Terheli továbbra is a minimumközteher-fizetési kötelezettség az átalányadózó egyéni vállalkozót, ha közalkalmazotti jogviszonyt létesített heti 40 órában?
45. cikk / 3493 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
46. cikk / 3493 Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló
Kérdés: 2025-ben maximálisan mennyi bruttó jövedelmet szerezhet a heti 40 órás munkaviszonyban álló, táncművészeti életjáradékban részesülő saját jogú nyugdíjas munkavállaló?
47. cikk / 3493 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
48. cikk / 3493 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?
49. cikk / 3493 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
50. cikk / 3493 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre, és ha igen, mikortól meddig az a munkavállaló, aki 2025. január 6-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban, és január 9-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, ami miatt még ettől a naptól „4”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba került? A kifizetőhely a balesetet elismerte üzemi balesetnek, a munkavállaló baleseti táppénzt igényelt 2025. január 9-től február 14-ig, azzal, hogy a baleset napján a munkaidejéből már 4 órát ledolgozott, amelyre megkapta a munkabérét. A dolgozó előző munkaviszonya 2024. november 20-án szűnt meg. A dolgozó tájékoztatta a kifizetőhelyet, hogy 2023. decembertől egy korábbi baleset következtében baleseti járadékban is részesül.
