Találati lista:
321. cikk / 3662 Családtámogatási ellátások külföldön élő család esetén
Kérdés: Melyik tagállam lesz illetékes a családtámogatási ellátások (családi pótlék) folyósítására abban az esetben, ha az anya Magyarországon biztosított, az apa Svájcban biztosított, de az egész család Ausztriában él életvitelszerűen?
322. cikk / 3662 Felmondás kézbesítése
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a munkavállaló megtagadja a személyesen átadott felmondás átvételét?
323. cikk / 3662 „Próbanap”
Kérdés: Foglalkoztatható egy próbanapon a munkavállaló egy Balaton-parti lángossütőben annak érdekében, hogy a munkáltató meg tudja állapítani, hosszabb távon is alkalmas a munkavégzésre? Szabályos egyáltalán a próbanap intézménye?
324. cikk / 3662 Munkaerőpiacra lépő
Kérdés: Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
325. cikk / 3662 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
326. cikk / 3662 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
327. cikk / 3662 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
328. cikk / 3662 Külföldre költöző ügyvezető
Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
329. cikk / 3662 Szociális szövetkezet szövetkezetként történő működése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a továbbiakban a tagra abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet módosítást követően szövetkezetként működik tovább? Valóban ki kell jelenteni a tagokat az OEP-től, mivel eddig oda voltak bejelentve?
330. cikk / 3662 Baleseti táppénz
Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?
