Találati lista:
1311. cikk / 4039 Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka
Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
1312. cikk / 4039 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
1313. cikk / 4039 Ügyvezető külföldi munkavállalása
Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
1314. cikk / 4039 Munkaközi szünet hossza
Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató a munkaközi szünetek igénybevételét?
1315. cikk / 4039 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt
Kérdés: Megszüntethető felmondással a jelenleg keresőképtelen állományban lévő munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha hónapok óta semmilyen módon nem érhető el, nem adta le a keresőképtelenségről szóló igazolásait, és a munkavállaló tudomása szerint az elmúlt időszakban alkalmi munkavállalóként több helyen is dolgozott?
1316. cikk / 4039 Keresőképtelen munkavállaló táppénzigénye
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2018 őszén több alkalommal is gyermekápolási táppénzen volt 3 és fél éves gyermeke betegsége miatt, de a munkabér-elszámoláson ezek az időszakok úgy vannak feltüntetve, hogy a biztosítás szünetelt, és a táppénzt sem kapta meg annak ellenére, hogy leadta a keresőképtelenségről szóló igazolást? A munkavállalót regisztrált álláskeresőként, támogatással vette fel a munkáltatója, de a támogatás és a kötelező továbbfoglalkoztatás időszaka már lejárt.
1317. cikk / 4039 GYED alapja
Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
1318. cikk / 4039 Munkavállalás átmeneti bányászjáradék mellett
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát a korábbi munkahelyén egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló?
1319. cikk / 4039 Nyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
1320. cikk / 4039 Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
