3779 cikk rendezése:
111. cikk / 3779 Bónuszelőleg baleseti táppénz alatt
Kérdés: Fizethet bónuszelőleget a munkáltató a baleseti táppénzben részesülő munkavállalójának abban az esetben, ha a dolgozó 2024. február 5-től – üzemi balesete következményeként – folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapot előreláthatólag még néhány hónapig fennáll? A munkáltató egyébként minden hónapban fizeti ezt a járandóságot a dolgozóinak. Erre a juttatásra is érvényes a táppénzre vonatkozó szabály, hogy a folyósítás ideje alatt nem fizethető?
112. cikk / 3779 Keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése
Kérdés: Jogosult a munkáltató az otthonában felkeresni a munkavállalót abban az esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége alatt nem tartózkodik otthon, és nem tartja be az orvos utasításait, ezzel hátráltatja a gyógyulását?
113. cikk / 3779 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
114. cikk / 3779 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
115. cikk / 3779 Apasági szabadság igénybevétele
Kérdés: Okoz valamilyen problémát a költségek megtérítése során az, ha az apa nem két részletben, hanem összesen 4 alkalomra lebontva vette igénybe a 10 nap apasági szabadságot?
116. cikk / 3779 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
117. cikk / 3779 Letiltást megalapozó dokumentumok
Kérdés:
Be kell kérnie a munkáltatónak a munkavállalótól a tartásdíjat megállapító eredeti végzést, illetve annak fénymásolatát, vagy elegendő az előző munkahely által kiállított adatlap, amely tartalmazza a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettség adatait? A munkavállaló nem adta le a bírósági végzés teljes terjedelmét, csak egy oldalt, ami a megegyezett tartásdíjról szól, és ami hiányos. Ebben az esetben mi a munkáltató teendője?
118. cikk / 3779 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
119. cikk / 3779 Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározása során?
120. cikk / 3779 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
