Találati lista:
31. cikk / 823 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
32. cikk / 823 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?
33. cikk / 823 Munkavégzéssel kapcsolatos képzés
Kérdés: Kötelezheti-e a munkavállalót a munkáltató a munkavégzéssel kapcsolatos képzésre?
34. cikk / 823 Munkavállaló visszatérése GYED alatt
Kérdés: Visszatérhet dolgozni egy rövid időre a munkáltatójához heti 15 óra munkavégzésre egy munkavállaló, aki 2024. október 17-től GYED-ellátásban részesül? Hogyan kell jeleznie a munkavállalónak a visszatérési szándékát, illetve kell kötnie egy különmegállapodást a munkáltatójával? Helyesen jár el a munkáltató, ha a szülés előtti utolsó bére alapján számolja a jelenlegi időarányos munkabérét? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a biztosítottnak a Magyar Államkincstár felé? Milyen módon tudja bevallani a munkáltató a havi 2508-as bevalláson a dolgozó részére kifizetett munkabért?
35. cikk / 823 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
36. cikk / 823 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
37. cikk / 823 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy egy kft. heti 10 órás munkaviszonyban, havi 100 ezer forint munkabérért foglalkoztasson egy fodrászként működő kisadózó egyéni vállalkozót? Az érintett a munkaviszonyában is fodrászként dolgozna. Amennyiben a jogszabályok nem zárják ki a munkaviszonyban történő foglalkoztatást, akkor a munkaviszony miként kerül figyelembevételre a táppénz, a CSED, illetve a GYED szempontjából, és miként a szolgálati idő tekintetében?
38. cikk / 823 Munkaidőkeret 2025-től
Kérdés: Hogyan változik a munkaidőkeretre vonatkozó szabályozás 2025. január 1-jétől?
39. cikk / 823 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
40. cikk / 823 Üzemorvosi vizsgálat
Kérdés: Valóban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat? Amennyiben igen, akkor dönthet úgy a munkáltató, hogy a dolgozói számára továbbra is a vizsgálathoz köti a munkakör betöltését?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
