841 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Továbbra is élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a foglalkoztató betéti társaság a járműtakarító (9114 FEOR) munkakörben foglalkoztatott beltagja után, aki 2025. május 1-jétől ugyanazon a munkakörön belül az ügyvezetői teendőket is ellátja? Be kell nyújtani ebben az esetben a ’T1041-es nyomtatványt?

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?

Kérdés: A munkáltató többszöri költözése során elveszett a munkavállaló által átadott biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolványa. A munkáltató ennek tényét elismerte, majd ezt követően kiállított és átadott egy új igazolványt, mely azonban csak a most megszüntetett jogviszony bejegyzését tartalmazza. Miként pótolhatók az adatok, illetve a volt munkáltató vagy a munkavállaló kötelezettsége ezek beszerzése? Létezik valamilyen elektronikus felület a szükséges adatok hivatalos lekérdezésére?

Kérdés: Nyugdíj folyósítása mellett, szociális területen dolgozó közalkalmazott megszüntetné a jogviszonyát. Kérheti a felmentését, és a munkáltató köteles biztosítani számára a felmentési időt erre a kérelemre? Eltérő-e a helyzet a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után?

Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.

Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.

Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?