Találati lista:
1. cikk / 20 Baleset utólagos minősítése
Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.
2. cikk / 20 Baleset minősítése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?
3. cikk / 20 EU Kék Kártyával rendelkező munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen formában, milyen határidőket figyelembe véve, milyen adminisztráció mellett végezhet munkát külföldön – elsősorban Kínában, de esetenként a cégcsoporton belül az Európai Unióban is – egy hongkongi munkavállaló, aki jelenleg EU Kék Kártyával dolgozik stratégiai beszerzőként a magyar munkáltatójánál?
4. cikk / 20 Üzemi baleset jelentése
Kérdés: Mi számít késlekedésnek az Eb-tv. 53. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során, amelynek értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelyet követően a sérült késlekedik az orvosi segítség igénybevételével? Például, amennyiben a munkavállaló bokája kifordul lépcsőzés közben a munkavégzés 6. órájában, fáj neki, kezd bedagadni, de ledolgozza a munkaidejét, majd azt követően (munkaideje lejárta után) saját gépjárművével megy el orvoshoz (mivel járóképes maradt, és a fájdalom sem volt elviselhetetlen), kimeríti-e az idézett paragrafus tényállását, illetve a baleset kimeríti az üzemi baleset fogalmát?
5. cikk / 20 Baleset üzemiségének megállapítása
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha nem kapja meg a munkabaleseti jegyzőkönyvet? Hogyan kell eljárni akkor, ha a cégnél baleset történt, amelynek következtében az orvos 4-es kóddal keresőképtelen állományba vette a munkavállalót 3 napra, a munkavédelmi szakember azonban nem vett fel munkabaleseti jegyzőkönyvet, csak meghallgatási jegyzőkönyvet az Mvt. 64. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva? A kifizetőhelynek az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdése szerint a baleset üzemiségének elismeréséhez szüksége van a munkabaleseti jegyzőkönyvre.
6. cikk / 20 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz a 100 százalékos baleseti táppénzre az a munkavállaló, akit a munkahelyén 2024. február 2-án baleset ért, amiről baleseti napló készült?
7. cikk / 20 Baleset megítélése
Kérdés: Ugyanolyan felelősséggel tartozik a munkáltató a munkavállalóit ért balesetekért a munkahelyi csapatépítő tréningen, mint a munkaidőben történő munkavégzés során?
8. cikk / 20 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
9. cikk / 20 Munkahelyi baleset
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az orvos által kiállított "4"-es kóddal számfejtette le a dolgozó táppénzét, illetve készítette el az adatszolgáltatást, vagy egy feljegyzéssel "8"-as kódon kellett volna számfejteni az alábbi esetben? Egy munkavállalónak a munkahelyi öltözőben átöltözés után, már munkavédelmi cipőben megbicsaklott a lába. A kifizetőhely felvette a jegyzőkönyvet, a munkavállaló saját elmondása szerint nem csúszott vagy botlott meg, egyszerűen rosszul lépett. A kifizetőhely úgy ítélte meg, hogy mivel nem volt külső hatás, ez nem baleset. Kell ebben az esetben a baleset üzemiségéről elutasító határozatot hozni?
10. cikk / 20 Munkabaleset
Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
