349 talált állásfoglalás a minősítés kifejezésre

Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?

Kérdés:

Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?

Kérdés: Elismerheti úti balesetként a kifizetőhely a munkavállalót ért balesetet abban az esetben, ha 2026. július 7-én a munkája befejezését követően a foglalkoztatója telephelyéről elindult a másik munkahelyére, ahol 2026. július 1-től részmunkaidős munkaviszonyban dolgozik, és útközben súlyos közúti balesetet szenvedett? A balesetet követően a mentők kórházba szállították, ahol július 7-től július 16-ig részesült ellátásban, és jelenleg is keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. A dolgozó balesetitáppénz-igényt nyújtott be ahhoz a céghez, ahonnan a baleset napján elindult, és ahol szintén 2026. július 1-től áll alkalmazásban heti 25 órás részmunkaidőben. A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. február 1-től 2026. június 30-ig állt fenn. Számfejthető számára a baleseti táppénz, és ha igen, akkor mi lesz az ellátás alapja?

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?

Kérdés:

Valóban jogosult fogyatékossági támogatásra az az idén érettségizett gyermek, akinél cukorbetegséget állapítottak meg?

Kérdés: Jogosult táppénzre a munkavállaló, és ha igen, akkor mely időpontig az alábbi esetben? Egy önkormányzaton dolgozó közalkalmazottnál, akinek jogviszonya 2021 novembere óta áll fenn, súlyos betegséget diagnosztizáltak, amelynek következtében 2024. december 2-től egy év keresőképtelen állományban volt, ezután letöltötte a 2024. és 2025. években fel nem használt szabadságát, összesen 32 napot 2026. január 20-ig, és 2026. január 21-től 2026. április 20-ig keresőképtelen állományban volt. 2025. év végén a munkavállaló számára rokkantsági ellátást állapítottak meg megváltozott munkaképessége miatt (egészségi állapota 30%, össz-szervezeti egészségkárosodás 70%, minősítés D), amelyre tekintettel a munkáltató utólag megállapította az évi 5-5 nap pótszabadságot a 2025. és a 2026. évre, így 2026. április 21-től május 15. napjáig szabadságot adtak ki a részére.

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként az alábbi eset arra való hivatkozással, hogy a munkavállaló a munkahelyén, munkaidőben, a munkáltató utasításai szerint végezte a feladatát? A munkavállaló munkavégzés közben rosszul lépett, és megrogyott a térde, ami a munkáltató által készített kamerafelvételen is jól látszik. Munkáltatója szakrendelésre elvitte, ahol pihenést, borogatást javasoltak, majd a háziorvosa keresőképtelen állományba vette. A munkáltató jegyzőkönyvet nem vett fel az esetről, mert az Mvt. fogalmi körébe tartozó baleset fogalmának nem felel meg az esemény, ezért egy tájékoztatóban közölte a munkavállalóval, hogy munkabalesetnek nem ismeri el.

Kérdés: Havonta 133.340 forint vagy 266.680 forint összegű családi adókedvezményt vehet igénybe 2026-ban a 18. életévét betöltött, családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója), ha önálló keresete nincs?

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként, ha egy munkavállaló a munkáltató által biztosított ebédidőben a munkáltató telephelyén kívül, egy bevásárlóközpont éttermében megbotlott, elesett, és eltörte a csuklóját, vagy el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmét?