Különadó

Kérdés: Hogyan lehet az adóhatóságtól visszakérni a megfizetett különadót annak tükrében, hogy az Alkotmánybíróság 6/2014. AB határozata alapján a 98 százalékos adó nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...98 százalékos különadót a 2010. évi XC. tv. 8-12. §-ai vezették be. A különadó mértéke a 2010. január 1. és 2013. december 30-a között megszerzett, a törvényben szabályozott jövedelmek esetén 98 százalékos, míg 2013. december 31-étől 75 százalék mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Különadó

Kérdés: Különadóalapnak minősül a munkavállaló részére többhavi személyi alapbérnek megfelelő mértékű, egyösszegű, egyszeri és méltányossági jogkörben megítélt jutalom kifizetése, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben rögzített?
Részlet a válaszából: […] ...2010. évi XC. tv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a különadó alapjának minősül az említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Polgármesternek kifizetett szabadságmegváltás különadója

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 2010. évi XC. tv.-nekazt a szabályát, amely szerint a 98 százalékos mértékű különadót a 2005. január1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az AB határozatanyomán az Országgyűlés módosította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Különadó-fizetési kötelezettség

Kérdés: Érinti-e a 98 százalékos különadó-fizetési kötelezettség egy egyébként a törvényben érintett gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, aki 2008-ban közös megegyezéssel szüntette meg jogviszonyát, majd ezt követően nyugdíjas lett?
Részlet a válaszából: […] ...2010. évi XC. tv. 9. §-a értelmében kivételt képez akülönadó-fizetési kötelezettség tekintetében az az egyébként érintett személy,akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a Tny-tv.-benmeghatározott saját jogú nyugellátás kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Bérbeadás adóalapjának meghatározása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...a nem termőföldnek minősülő ingatlan-bérbeadásjövedelmének meghatározására már nem lehet a különadózás lehetőségével élni. Abérbeadásból származó jövedelmet az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokalkalmazásával kell meghatározni. Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Mentesülés a különadó megfizetése alól

Kérdés: Mentesülhet-e a különadó megfizetése alól az a közalkalmazott, akinek felmentési ideje 2011 márciusában telik le, és valószínűleg jogosult lesz a nőket megillető kedvezményes nyugdíjra, tekintettel arra, hogy 2009. december 31-ig 41 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...2010. évi CXXIV. tv. rendelkezik a különadómegfizetéséről, mely szerint különadó megfizetésére köteles az a költségvetésiszervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított,fenntartott vagy működési támogatásban részesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást ugyancsak meg kell fizetni utána. A magyarországilakóhelyre és munkavégzésre tekintettel a személyi jövedelemadó és a különadólevonása helyes volt. Egyébként a kérdésben leírt eljárás atársadalombiztosításijárulék-fizetés tekintetében akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Jogtalanul igénybe vett egészségpénztári szolgáltatás

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az egészségpénztár utóbb jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásnak minősítette az egészségpénztári kártyával vásárolt termék (szemüveg) árát? Egy tájékoztatás szerint, ha nem történik meg a visszafizetés, akkor az adófizetés mellett 11 százalékos eho is terheli az igénybevevőt.
Részlet a válaszából: […] ...fizetésére kötelezett magánszemélynek a százalékos egészségügyihozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg a különadó megfizetésévelegyidejűleg negyedévente kell megállapítania, és a tárgynegyedévet követő hónap12-éig kell megfizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...1,7 millió forintig 18 százalék, az e feletti részután 36 százalék), illetve évi 7 137 000 forint feletti jövedelem után 4százalékos különadó is terheli. Az erre vonatkozó előleg levonása szintén akifizető feladata (Szja-tv. 30. §, illetve Küladó-tv. 2. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Különadó számításának alapja

Kérdés: A különadó számításánál adóalapot képez-e, azaz beletartozik-e az összevont adóalapba a nyugdíj és az osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmeket. Egyértelműenmegállapítható, hogy a nyugdíj mint adóterhet nem viselő járandóság része azösszevont adóalapnak, ezért a különadó-kötelezettség meghatározásakorfigyelembe kell venni.Az osztalék szabályozása a III. részben, mint külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.