Találati lista:
1. cikk / 150 Betéti társaság kültagjának munkavégzése
Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
2. cikk / 150 491.Tartós megbízási jogviszony III.
Kérdés: Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?
3. cikk / 150 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
4. cikk / 150 Megbízási jogviszony
Kérdés: A bruttó összeget vagy a költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elbírálása során?
5. cikk / 150 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
6. cikk / 150 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
7. cikk / 150 Szövetkezet tagjának munkavégzése
Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
8. cikk / 150 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
9. cikk / 150 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
10. cikk / 150 Átalányadózó egyéni vállalkozó költséghányadának változása
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania az év során korábban benyújtott bevallásokra annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a harmadik negyedévben változott a tevékenysége, és ez alapján alacsonyabb költséghányad alkalmazására jogosult?
