Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adózásban valóban nagyon fontos a személyi jellegű kifizetések meghatározása, hiszen az nagymértékben befolyásolja az adófizetési kötelezettség összegét, tekintve, hogy a kisvállalati adó alapja nem lehet alacsonyabb, mint a személyi jellegű kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kisvállalati adó alapját növelni kell a személyi jellegű kifizetésekkel.Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kivaalap-kedvezmény

Kérdés: Csökkenthető a mentesített körbe tartozó kisvállalati adóalany vállalkozás adóalapja a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak megbízási díjával, vagy a rendelkezés kizárólag a munkaviszonyban dolgozók bérére terjed ki? A cég eseti és állandó megbízottakat is foglalkoztat, akik közül a kifizetett megbízási díjak alapján a legtöbben biztosítottak, és néhányan nem esnek biztosítási kötelezettség alá.
Részlet a válaszából: […] A 485/2020. Korm. rendelet 4. §-a valóban hatalmas kedvezményt nyújt a kisvállalati adóalanyoknak azzal, hogy a kedvezményezett tevékenységével összefüggésben a törvényben meghatározott mentesítő időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Kivaalap megállapítása I.

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. adóalapjának számítása során a személyesen közreműködő tag díjazását, aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, amiért semmilyen jövedelmet nem kap? A tag jelenleg GYET-ben részesül, és rendelkezik egy kisadózó egyéni vállalkozással is. Kisadózóként hogyan kell megfizetnie a tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyokat. A kft.-ben nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban személyesen közreműködő tagról van szó, aki ez alapján társas vállalkozónak minősül. Emellett ingyenes megbízás keretében ellátja az ügyvezetői teendőket is, ami nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kivaalap megállapítása II.

Kérdés: Mi lesz a kisvállalati adó alapja egy Kiva-tv. hatálya alá tartozó társaság ügyvezetője esetében, aki főfoglalkozású társas vállalkozóként nem vesz fel jövedelmet, csak a járulékokat fizeti meg a minimálbér után? Meg kell fizetni ebben az esetben a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben a társas vállalkozónak valóban a minimálbér alapulvételével kell megfizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Ezzel párhuzamosan a kivaalapot növelnie kell a minimálbér 112,5 százalékával, hiszen esetében ez minősül személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés: Be kell biztosítottként jelenteni, illetve kell járulékot fizetni egy kiva hatálya alá tartozó kft. GYET-ben részesülő ügyvezetője után, aki ingyenesen látja el a tevékenységét? Az ügyvezető alkalmazása érinti a kiva alapját?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz egy nagyon fontos információt, nevezetesen, hogy tulajdonos tagról van-e szó, vagy sem.Ha nem tulajdonos, hanem "külsős" ügyvezetőről beszélünk, akkor valamennyi kérdésre egyértelmű nem a válasz: a jogviszony semmilyen biztosítási, bejelentési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Kivaalap megállapítása

Kérdés: Érvényesíthető valamilyen formában a kivaalap megállapítása során a SZÉP-kártyára történő utalás szociálishozzájárulásiadó-mentessége?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a 2020. évi LVIII. tv. 40. §-ának (3) bekezdésére utal, miszerint a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontjától eltérően 2020. április 22-től a 2020. december 31-ig (illetve a 2020. évi CIV. törvény 26. §-ának idevágó módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató eljárása helyes.A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetéseket növelő tényezőként kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében e szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.