Korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése

Kérdés:

Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek egészségügyben történő foglalkoztatása esetén fizetett jövedelemkiegészítésből? A korhatár előtti ellátás folyósítását az egészségügyben történő munkavállalás esetén szüneteltetni kell, így a foglalkoztatott részére jövedelemkiegészítés kerül megállapításra, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy annak a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított nettó összege nem lehet kevesebb az érintettet a szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél. Az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a Tbj-tv. és a Keny-tv. azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. valóban nem tartalmaz utalást az egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítésének járulékmentességére. Ugyanakkor a kérdésben említett jogszabályi hely [Eütev. 16/B. (7) bekezdése] egyértelműen rögzíti azt az egészségügyi dolgozók tekintetében.Az Eü-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Harmadik országbeli munkavállaló gyermekének egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Visszamenőlegesen munkabérként vagy esetleg egyéb juttatásként tudja számfejteni a harmadik országbeli munkavállaló gyermeke egészségügyi szolgáltatása érdekében kötött megállapodás átvállalt 24 havi díjának összegét a foglalkoztató, ha a munkavállaló jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül? A dolgozó férje szintén harmadik országbeli, a gyermeknek nincs tajszáma, most viszont beteg lett, ezért szeretnék megállapodás alapján megszerezni számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] ...más személy vagy szerv is megkötheti.Az így átvállalt díjat az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni, tehát mentes a közterhek alól.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához legközelebb eső 180 naptári napra eső jövedelme, akkor ezen jövedelem alapján kell a naptári napi alapot megállapítani.Ha nincs ezen időtartamban az igénylőnek 180 napi, de van legalább 120...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kedvezménykártya közterhei

Kérdés:

Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?

Részlet a válaszából: […] ...értékű ajándék szabályai, akkor a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmet szerez [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés].Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a magánszemély, illetve a juttató kifizető oldaláról akkor merülhet fel, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] ...a 2024. január elsejei hatálynap függvényében számfejtés-technológiai szempontok szerint úgy érvényesül, hogy a 2023. december havi jövedelemből az érdekképviseleti tagdíj a munkavállaló megelőzően megtett írásbeli kérelme alapján még levonásra kerül, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] ...minimálbér vagy annak naptári napokra számított harmincadrésze ismeretében határozható meg.Viszonylag egységes képet mutat a személyi jövedelemadó rendszere, mert az Szja-tv. fogalommeghatározása alapján minimálbér a törvény külön rendelkezésének hiányában is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] ...említett jövedelmek, nevezetesen– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Határ menti munkavállalók

Kérdés: Melyik országban kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve melyik országban lesz jogosult az ellátásokra az a Sopronban élő személy, aki Ausztriában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...Megjegyezzük, hogy a rendelet a szociális biztonsági rendszerek vonatkozásában definiálja a fenti fogalmat, de adózás (pl. személyi jövedelemadó, egyéni vállalkozói jövedelemadók) szempontjából a tagországok közötti kétoldalú adóegyezmények alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj összege az elért kereset nagyságától és a szolgálati idő mennyiségétől függ. Minél magasabb a foglalkoztatásban a jövedelem, annál magasabb összegű nyugdíjra számíthatunk, ugyanakkor a magasabb összegű nyugdíj eléréséhez több szolgálati időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
…
10
11
12
…
313