4369 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?

Kérdés:

Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy nevelőszülő? A Kata-tv. nem tartalmazza a munkaviszony fogalmát, a Tbj-tv. alkalmazásában – az érintett tudomása szerint – a nevelőszülői jogviszony teljes munkaidős munkaviszonynak minősül, az Flt. alapján viszont nem tekinthető keresőtevékenységnek. Melyik törvényi értelmezést kell figyelembe venni ebben az esetben?

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?

Kérdés: Kell önellenőrzést végeznie a munkaadónak a szakképzési munkabérrel kapcsolatos adókedvezményekkel összefüggésben abban az esetben, ha egy munkavállalóval szakképzési munkaszerződést létesítettek, megosztva a napi 8 órás munkaviszonyát, de a dolgozó abbahagyta a képzést, és megszüntette a jogviszonyát?

Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely a munkavállalónak az alábbi esetben? Egy munkavállaló a 2025. október 25-én született gyermeke jogán jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül. A szülési szabadság igénybevételének bejelentésekor jelezte, hogy annak lejárta után fizetés nélküli szabadságot és GYED-et fog igényelni, most viszont jelezte, hogy mégsem kéri a fizetés nélküli szabadságot, mert a gyermek betegsége miatt a CSED lejárta után táppénzt fog igényelni. A gyermek betegsége előreláthatóan több hónapig fog tartani.

Kérdés: Meddig marad érvényes a magyar tajkártyája annak a személynek, aki 2026 áprilisától NATO-alkalmazottként már nem távmunkában dolgozik Magyarországról, hanem Hollandiában? Van esetleg nemzetközi biztosítása a NATO-nak, vagy Magyarországon kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Meddig lesz jogosult a magyar családi pótlékra, ha a felesége és a gyermekei augusztusig még Magyarországon élnek? A külföldi biztosító felvilágosítása szerint a holland családtámogatási ellátásokra nem jogosult.

Kérdés: A felmondási időt milyen feltételekkel lehet csökkenteni az általánoshoz képest? Az Mt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján a munkavállalót az azonnali hatályú felmondás esetén – a munkáltató súlyos szerződésszegésére (munkabér meg nem fizetése) tekintettel – a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, amelyet a 69. § szerinti teljes felmondási idő figyelembevételével szükséges meghatározni. Milyen jogszabályi vagy szakmai indok alapján alkalmazható ettől eltérő, illetve arányosított mérték? Konkrét esetben egy 7 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóról van szó, amely alapján a felmondási idő 45 nap. A számítás során azonban 23 nap került figyelembevételre.

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti egy magánszemély, hogy bejelentette-e a korábbi munkáltatója?