Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munkaviszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?

Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Balesetitáppénz-jogosultság lejárta

Kérdés:

Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.

Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követően munkaviszonyában – keresőképtelenségére tekintettel – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel nem jár számára díjazás, szünetel a biztosítása.Társas vállalkozóként viszont biztosított, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Japán munkavállaló kiküldetése

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CLII. tv.-nyel kihirdetett egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése alapján a japán munkavállalóra Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet. Az egyezmény szövege szerint, ha az egyik szerződő állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén

Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat. Ebben az esetben főszabályként egyéni vállalkozóként terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, mivel őstermelőként – fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Jogviszonyok

Kérdés:

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a nem tag munkavállalóval, aki havi 60.000 forintos megbízási díjért végez munkát a cégben.A havi 60.000 forintból származó jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó új járulékszabályt? Miként érinti ez az egészségügyi szolgáltatást és az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére alapvetően az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Őstermelő járulékalapja

Kérdés: Milyen alap után kell megfizetni 2024. évben a járulékokat abban az esetben, ha egy őstermelők családi gazdaságának biztosított tagja átjelentkezik egy másik családi gazdaságba? Az előző családi gazdaságban megszerzett jövedelem lesz a járulékalap, vagy kezdőnek fog minősülni, és a minimálbér alapján fizet?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 10. pontja értelmében kezdő mezőgazdasági őstermelőnek az a személy minősül, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.Jelen esetben az érintett 2023-ban mezőgazdasági őstermelőnek minősült, és e tekintetben nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő

Kérdés: Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettsége egy jelenleg főállású őstermelőnek, aki számára 36 százalékos egészségi állapotára tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg, és jelenleg a minimálbér 92 százalékának alapulvételével fizet járulékot? Jogosult kedvezményre a rokkantsági ellátásra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás megállapítása semmilyen formában sem érinti a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti státuszát, hiszen nem minősül nyugellátásnak. Tehát továbbra is az általános szabályok szerint kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
…
6
7
8
…
126