Átalányadózó bevétele táppénzes időszak alatt

Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...van szó.A táppénzfolyósítás tartama alatt mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ugyanakkor a keletkező járulékalap (szja-köteles jövedelem) után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címke:

Előzetes letartóztatásban lévő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha továbbra is számfejti az alapbért annak a munkavállalónak a részére, aki előzetes letartóztatásba került? A munkáltató tudomása szerint az előzetes letartóztatás időszakában a biztosítás folyamatosan fennáll, ezért a járulékok levonásra kerülnek minden kifizetésből.
Részlet a válaszából: […] ...szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
Kapcsolódó címke:

Családi járulékkedvezmény hatása az ellátásokra

Kérdés: Egy főfoglalkozású társas vállalkozó a családi kedvezmény megosztása révén családi járulékkedvezmény igénybevételére vált jogosulttá, így teljes egészében mentesül a társadalombiztosítási járulék fizetése alól. Érinti mindez bármilyen formában a majdani társadalombiztosítási ellátását, különös tekintettel a nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...van szó – az szja-köteles jövedelem (ideértve a tevékenységéből származó jövedelem adómentes részével egyező nagyságú járulékalapot is) után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.Ami a konkrét felvetést illeti, a Tbj-tv. 35. szakasza rögzíti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...30. szakasza értelmében ugyanis a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem

Kérdés:

Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?

Részlet a válaszából: […] ...során jövedelemként kizárólag a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az adóhatósághoz bevallott társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet alapul venni, ezért a kérelmező nem köteles a kérelemhez jövedelemadatot mellékelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai

Kérdés:

Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?

Részlet a válaszából: […] ...semmilyen változást sem okoz.A többes jogviszonyban nem álló, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó járulékalapja továbbra is a kivét, de havonta legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Az így megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés:

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?

Részlet a válaszából: […] ...érvényesítése ezt az összeget nem befolyásolja (a fizetendő járulékot csökkenti), így a családi járulékkedvezménnyel érintett járulékalapot is figyelembe kell venni a kereseti korlát szempontjából.(Kéziratzárás: 2026. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidőre járó munkabér közterhe

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékának az alapulvételével meg kell fizetni.Amennyiben a munkavállaló tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél alacsonyabb, akkor a különbözet után a járulék a foglalkoztatót terheli, amit nem téríttethet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Tartós megbízási jogviszony III.

Kérdés:

Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?

Részlet a válaszából: […] ...lássuk, hogy miként alakulnának a kötelezettségek nem tartós megbízás esetén.Megbízási díj összege: 100.000 forint.Ebből származó, járulékalapot képező (adóelőleg--alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem: 100.000×90% = 90.000 forint.Minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy korhatár előtti ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó majdnem elérte a kereseti korlátot, ezért december 10-től szünetelteti a tevékenységét előreláthatóan 2026. január 31-ig. Amennyiben január hónapban bevétele lesz, az a kereseti korlát szempontjából még a 2025. évet érinti? Vissza kell fizetni a december havi ellátást abban az esetben, ha a bevétel alapján keletkező jövedelemmel már meghaladja a kereseti korlátot a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
…
121