Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban munkát végző személy havi járulékalapja nem éri el a minimálbért, és így nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető megbízási jogviszonya

Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban szerzett járulékalapot képező jövedelem – feltéve, hogy levonásra került belőle a társadalombiztosítási járulék – természetesen figyelembevételre kerül a nyugdíj alapjául szolgáló havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 30 százaléka után a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló családi okok miatt 6 hét fizetés nélküli szabadságot kért, amit a munkáltató engedélyezett a számára?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény a naptári hónap csak egy részében áll fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A Tbj-tv. 16. §-ának a) pontja értelmében – a kérdésben említett fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget. Ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. A társas vállalkozó tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

CSED két jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
Részlet a válaszából: […] ...idővel, az egyéb jogosultsági feltételeket kell megvizsgálni. A foglalkoztatott választott tisztségviselőként biztosított volt, mivel járulékalapot képező jövedelme meghaladta a minimálbér 30 százalékát. A biztosítási jogviszony azonban 2024. január 31-én megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Fenti előírás alapján tehát a kérdésben említett összevonási szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jutalom figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Figyelembe veszik a 2024. február hónapban fizetett több millió forint összegű jutalmat a nyugdíj összegének kiszámítása során egy kft. munkavállalójának az esetében, aki 2025. március 16-án éri el a nők 40 éves nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időt? A munkavállaló heti 30 órában egy iskolában tanárnő, és heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik a jutalmat fizető kft.-nél.
Részlet a válaszából: […] ...alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.A kérdésben említett, 2024-ben kifizetésre kerülő jutalom járulékalapot képez, így természetesen figyelembevételre kerül a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset meghatározása során....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...figyelni arra, hogy a munkaviszony mindenben megfeleljen az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés:

Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munkaviszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.

Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy csak akkor biztosított, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
2
3
4
…
113