Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Valóban le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a szabadságmegváltásból abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2026. január 31-én szűnt meg, 2026. február 1-jétől nyugdíjas, és a szabadságmegváltás csak február 2-án került kifizetésre a számára? Abban az esetben, ha a munkavállaló csak február 2-án szüntette volna meg a munkaviszonyát, már nem lenne járulékköteles a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...30. szakasza értelmében ugyanis a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem

Kérdés:

Munkáltatóváltást követően a munkavállaló a 2026. január 5-én újonnan létesített munkaviszonyában 2026. február 2-án keresőképtelenné vált, amely állapot előreláthatóan hosszabb ideig fennáll. Az előző munkáltatónál több mint 180 napon állt fenn a biztosítása, jövedelme is magasabb volt. Van arra lehetőség, hogy a korábbi munkaviszonyból származó jövedelme képezze az ellátás alapját, amennyiben az a számára kedvezőbb?

Részlet a válaszából: […] ...során jövedelemként kizárólag a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az adóhatósághoz bevallott társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet alapul venni, ezért a kérelmező nem köteles a kérelemhez jövedelemadatot mellékelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai

Kérdés:

Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?

Részlet a válaszából: […] ...semmilyen változást sem okoz.A többes jogviszonyban nem álló, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó járulékalapja továbbra is a kivét, de havonta legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum. Az így megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés:

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?

Részlet a válaszából: […] ...érvényesítése ezt az összeget nem befolyásolja (a fizetendő járulékot csökkenti), így a családi járulékkedvezménnyel érintett járulékalapot is figyelembe kell venni a kereseti korlát szempontjából.(Kéziratzárás: 2026. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidőre járó munkabér közterhe

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékának az alapulvételével meg kell fizetni.Amennyiben a munkavállaló tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél alacsonyabb, akkor a különbözet után a járulék a foglalkoztatót terheli, amit nem téríttethet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Tartós megbízási jogviszony III.

Kérdés:

Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?

Részlet a válaszából: […] ...lássuk, hogy miként alakulnának a kötelezettségek nem tartós megbízás esetén.Megbízási díj összege: 100.000 forint.Ebből származó, járulékalapot képező (adóelőleg--alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem: 100.000×90% = 90.000 forint.Minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Egy korhatár előtti ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó majdnem elérte a kereseti korlátot, ezért december 10-től szünetelteti a tevékenységét előreláthatóan 2026. január 31-ig. Amennyiben január hónapban bevétele lesz, az a kereseti korlát szempontjából még a 2025. évet érinti? Vissza kell fizetni a december havi ellátást abban az esetben, ha a bevétel alapján keletkező jövedelemmel már meghaladja a kereseti korlátot a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabérletiltás tartós megbízás esetében

Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?
Részlet a válaszából: […] ...különös vegyes jogviszony gyakorlati spektrumát, jelenleg bizonyos, hogy a tartós megbízás társadalombiztosítási hatálya nem függ a járulékalapot képező jövedelemtől.A tartós megbízási jogviszonyban álló személy a jogviszony létrejötte kezdőnapjával, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglalt általános rendelkezés szerint több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.Jelen esetben erről van szó, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás közterhei

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a járulékokat a munkavállaló részére kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha a kifizetésre azért került sor, mert 2025. október 17-én közös megegyezéssel megszűnt a jogviszonya, miután az egyéves táppénzjogosultsága október 16-án lejárt, így e naptól a biztosítás szünetel? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy másik munkavállaló munkaviszonya 2025. október 31-én szűnt meg, tehát ekkor történt a szabadságmegváltás kifizetése, és az érintett október 29-től nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5
…
121