1125 kérdés-válasz a jarulekalap kifejezésre

1125 cikk rendezése:

11. cikk / 1125 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés:

Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

12. cikk / 1125 Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés:

Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

13. cikk / 1125 Nyugdíjba vonult munkavállaló folyamatos továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Hogyan alakul a munkavállaló társadalombiztosításijárulék-, illetve a munkáltató szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége visszamenőleges hóközi öregségi nyugdíjazás esetén? Szükséges egy arányosítás a hóközi nyugdíjazást érintő adott havi munkabérre vonatkozóan abban az esetben, ha a jogviszony nem szűnik meg, a munkavállaló folyamatosan dolgozik? Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkáltató olyan juttatásokat fizet ki a munkavállaló részére (pl. napidíj, túlóra, jutalom), amely azt az időszakot érinti, amikor még nem minősült nyugdíjasnak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

14. cikk / 1125 Diákok keresőképtelensége

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

15. cikk / 1125 Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja

Kérdés:

Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. július 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

16. cikk / 1125 Munkaügyi iratok megőrzése

Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

17. cikk / 1125 Szakképzési munkaszerződés hatása a nyugdíjra

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a nyugdíj számítását, ha a munkáltató a saját dolgozói részére szakképzést indít, és néhány munkavállaló hosszú ideje fennálló napi 8 órás munkaviszonya egy 6 órás szakképzési munkaszerződéssé és egy 2 órás részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át? A szakképzés egy évig fog tartani.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

18. cikk / 1125 Felszolgálási díj

Kérdés: Megteheti a foglalkoztató, hogy az egyenletes elosztás érdekében a felszolgálási díjat csak negyedévente fizeti ki a dolgozók részére? Járulékmentesen kifizethető a nyugdíjas felszolgáló részére a felszolgálási díj, vagy ebből a juttatásból le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási vagy esetleg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

19. cikk / 1125 Bónuszelőleg baleseti táppénz alatt

Kérdés: Fizethet bónuszelőleget a munkáltató a baleseti táppénzben részesülő munkavállalójának abban az esetben, ha a dolgozó 2024. február 5-től – üzemi balesete következményeként – folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapot előreláthatólag még néhány hónapig fennáll? A munkáltató egyébként minden hónapban fizeti ezt a járandóságot a dolgozóinak. Erre a juttatásra is érvényes a táppénzre vonatkozó szabály, hogy a folyósítás ideje alatt nem fizethető?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

20. cikk / 1125 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?