154 talált cikk az irányadó időszak kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának a törthavi bérét? Hogyan kell arányosítani abban az esetben, ha a számítási időszak kezdő, illetve az utolsó hónapjában van kieső idő? A NAV-hoz bevallott jövedelmet a tárgyhavi naptári napok számával kell osztani, a tört­időszak naptári napjaival, vagy a törtidőszak naptári napja csökkentve a kieső idővel, esetleg a tárgyhavi naptári napok száma csökkentve a kieső idővel?
Például: egy 2007. december 19-től folyamatos biztosítási idővel rendelkező munkavállaló 2015. április 14-től táppénzt igényel, a 2015. évre járó betegszabadságát már kimerítette. Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időintervallum, a számítási időszak pedig 2014. június 19-től 2015. január 31-ig (227 naptári nap). A számítási időszakon belül összesen 47 nap kieső idő van, ebből 2014. június hóban 8 nap.

Kérdés: Összeszámíthatók az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében felsorolt ellátások az előnyszabály alkalmazásakor, vagy ellátásonként kell meglennie a szükséges 180 napnak?

Kérdés: Második gyermekére tekintettel mi lesz az ellátások alapja annak a kismamának, aki 2012. május 30-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. április 19-től GYED-en van, és a foglalkoztatójánál munkát vállalna, amíg második várandóssága engedi? Második gyermekének születése 2014. december 28-ra várható.

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. november 20-tól áll a cég alkalmazásában, 2014. május 14-től keresőképtelen, és ettől a naptól táppénzre is jogosult, mivel a 15 nap betegszabadságát már kimerítette, és a minimálbér alapulvételével kapta az ellátását, tekintettel arra, hogy jelenlegi munkáltatójánál nincs 180 naptári napi jövedelme? A dolgozó előző munkaviszonya 2011. augusztus 14-től 2013. november 18-ig tartott.

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annak a kismamának, aki 2001-től folyamatos biztosítási idővel rendelkezik a jelenlegi munkáltatójánál, első gyermeke után 2011. április 16-tól 2011. augusztus 20-ig táppénzt, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, 2012. feb­ruár 5-től 2013. augusztus 21-ig maximum GYED-ben részesült, 2013. augusztus 22-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelen volt, és a 2010. évi jövedelme alapján táppénzt, majd a 2014. március 16-án született második gyermeke után a szerződés szerinti jövedelme alapján TGYÁS-t kapott?

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.

Kérdés: Valóban csak a munkaviszonyban megszerzett, illetve a munkaszerződésben meghatározott jövedelem alapján fogják megállapítani egy kft. ügyvezetőjének táppénzét, aki a saját társaságában évek óta társas vállalkozóként látja el az ügyvezetői feladatokat, és 2013. szeptember 1-jétől munkaviszony keretében kívánja tovább folytatni ezt a tevékenységet?

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?

Kérdés: Újra meg kell állapítani annak a munkavállalónak a táppénzalapját, aki ebben az évben már részesült táppénzben 2013. április 18-tól május 5-ig, és ismét keresőképtelen 2013. július 16-ától jelenleg is? Korábbi táppénzének összege a 2012-ben elért pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme alapján lett megállapítva. A munkavállaló 2008. április 3-tól 2010. március 31-ig munkaviszonyban állt, 2010. április 12-től 2010. június 30-ig munkanélküli-ellátást kapott, 2010. július 5-től 2012. július 31-ig munkaviszonyban állt, és 2012. augusztus 1-jétől dolgozik a jelenlegi munkahelyén, szintén munkaviszony keretében.

Kérdés: Kell-e fizetni műszakpótlékot azoknak a munkavállalóknak, akik a távollétük idejére visszamenőleg hathavi pótlékokkal növelt óradíjat kaptak abban az esetben, ha erre az időre olyan műszakba voltak beosztva, amelyre pótlék járt volna?