232 cikk rendezése:
1. cikk / 232 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?
2. cikk / 232 Magyar állampolgár szülése külföldön
Kérdés: Szükség van valamilyen külön eljárásra a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások igényléséhez abban az esetben, ha egy magyar állampolgár Romániában szül (pl. születési anyakönyvi kivonat honosítása, hiteles fordítás stb.)?
3. cikk / 232 Érettségizett gyermek árvaellátása
Kérdés: Folyósításra kerül visszamenőlegesen a nyári szünet idejére az árvaellátás annak a gyermeknek a jogán, aki idén érettségizett és jelentkezett felsőoktatási intézménybe, de még nem kapta meg a hivatalos értesítést az eredményről? Kell valamilyen módon igazolni a felvételt?
4. cikk / 232 Lakhatási támogatás 35 év alatti munkavállalóknak
Kérdés: Milyen feltételeket kell betartania a munkáltatónak ahhoz, hogy adómentesen tudjon lakhatási támogatást adni a 35 év alatti munkavállalóinak?
5. cikk / 232 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
6. cikk / 232 Képviselet a kifizetőhely eljárásában
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló táppénz, illetve CSED, GYED iránti kérelmét abban az esetben, ha azt nem a dolgozó, hanem annak házastársa vagy egyéb meghatalmazottja írja alá és nyújtja be? Amennyiben igen, akkor kell valamilyen igazolást kérni arról, hogy jogosult képviselni a dolgozót?
7. cikk / 232 Magánszemély által adott kölcsön kamata
Kérdés: Milyen jövedelemnek minősül a kamat, és milyen közterhet kell megfizetni utána abban az esetben, ha egy kft. munkavállalója kölcsönt nyújt a cégnek, és a megállapodásban szerepel a kamat mértéke is? Hol kell szerepeltetni ezt az összeget a ’08-as bevallás „M” lapján? Helyesen értelmezi a kifizető, hogy ez nem kamatjövedelemnek minősül, mert nem hitelintézet által nyújtott összeg?
8. cikk / 232 Munkabérelőleg elengedése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha el kívánja engedni a munkavállalója részére 2025. január hónapban 6 havi visszafizetési megállapodás alapján folyósított 400.000 forint összegű munkabérelőleg 4 havi részletét? A munkavállaló február hónapban súlyos beteg lett, táppénzben részesül, állapota válságos. Van valamilyen különbség az eljárásban a munkavállaló halála után elengedett tartozás esetén?
9. cikk / 232 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
10. cikk / 232 Jelenléti ív vezetése
Kérdés: Szükséges a dolgozónak mindennap aláírnia a munkaügyi nyilvántartás adatait is tartalmazó jelenléti ívet, vagy elegendő hó végén az egyszeri aláírás? A munkáltató részéről is szükséges az aláírás? Az aláírás történhet digitális formában (ún. elektronikus aláírással) is?
