Találati lista:
101. cikk / 1644 Nyugdíj összegének megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a nyugdíj-megállapító szerv, amikor az öregségi nyugdíj összegének megállapítása során a határozatban foglaltak szerint nem vették figyelembe a gyermekgondozási segélyt?
102. cikk / 1644 Biztosítási jogviszony kezdőnapja
Kérdés: Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnál hogyan kell megállapítani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek részére járó táppénzt? Folyamatos és átvihető lehet a megbízási jogviszony, vagy meg kell szüntetni és új megbízási szerződést kell kötni immár a jogutódnál? Táppénzre jogosultság és a táppénz összege szempontjából nem mindegy, hogy mi minősül a jogviszony kezdőnapjának. Mikor jár el helyesen a munkáltató?
103. cikk / 1644 Görög állampolgár családtámogatási ellátása
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen családtámogatási ellátásra a 13 éves gyermeke után egy görög állampolgár, aki Magyarországon él, és itt is vállalt munkát?
104. cikk / 1644 Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett
Kérdés: Valóban korlátlanul lehet dolgozni az öregségi nyugdíj mellett? Melyik az a jogszabály, amely alapján bármekkora jövedelmet szerezhet az öregségi nyugdíjas személy az ellátás megszüntetése nélkül?
105. cikk / 1644 Egyesület önsegélyező feladatai
Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
106. cikk / 1644 Letiltás mértéke
Kérdés: Jogosult a munkáltató a munkabér 33 százalékát lényegesen meghaladó összeget levonni a munkavállaló béréből annak ellenére, hogy a végrehajtó felhívásában csak a bér 33 százaléka szerepel? Helyesen járt el a munkáltató, ha korlátozás nélkül végrehajtotta a bér 200 ezer forint feletti részét a Vht. 63. §-ára hivatkozással, vagy ez az eljárás csak több letiltás esetén alkalmazható?
107. cikk / 1644 Letiltás sorrendje
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak egy levonást teljesít egy napi 4 órás megváltozott munkaképességű munkavállaló 88.711 forintos nettó munkabéréből, amelyet több darab nagy összegű letiltás is terhel, tekintettel arra is, hogy a hatályos jogszabályok alapján csak a nettó 60.000 forint feletti rész vonható végrehajtás alá?
108. cikk / 1644 Öregségi nyugdíjas munkavállaló szabadsága
Kérdés: Jogosult lesz szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor mi alapján történik a szabadság mértékének meghatározása?
109. cikk / 1644 Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
110. cikk / 1644 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?
