1384 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?

Kérdés: Szükség van valamilyen külön eljárásra a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások igényléséhez abban az esetben, ha egy magyar állampolgár Romániában szül (pl. születési anyakönyvi kivonat honosítása, hiteles fordítás stb.)?

Kérdés: Kaphatja az előző ellátás alapulvételével a CSED-et a 2025. május 19-én született második gyermeke születése napjától az az édesanya, akinek a korábbi munkaviszonya 2025. január 31-én megszűnt, de a 2023. április 23-án született gyermeke után 2025. április 23-ig még passzív jogon GYED-ben részesült a maximális összegben, majd 2025. április 30-tól új munkaviszonyt létesített, ahol a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért kap? A kifizetőhely a minimálbér alapján állapította meg a CSED napi összegét, az anya viszont az előző ellátása alapján magasabb összegre számított.

Kérdés: Valóban végezhet keresőtevékenységet, és így elláthatja az ügyvezetést is 2025. július 1-jétől egy jelenleg CSED-ben részesülő kismama?

Kérdés: Érinti a szülő családi pótlékra jogosultságát, ha a nappali tagozatos középiskolai tanuló gyermeke hétvégeken dolgozik? Van valamilyen összeghatár a gyermek keresetére vonatkozóan? Létesíthet esetleg kisadózó egyéni vállalkozást a családi pótlék veszélyeztetése nélkül?

Kérdés: Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2024. szeptember 6-án született gyermekére tekintettel CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően az édesanyja, azaz a gyermek nagyanyja igényelte a GYED-et, és jelenleg is ő részesül az ellátásban? A gyermek 2025. június 18-tól június 30-ig volt beteg.

Kérdés:

Mi alapján kerül számításra a táppénz alapja annak a munkavállalónak, aki 2023. június 10-én született gyermeke után CSED-et, majd GYED-et kapott, és a GYED lejártát követően nem állt munkába, mert „9”-es kóddal keresőképtelen állományba került? A második gyermek születésének várható időpontja 2025. november 23., amely időpontig a dolgozó már nem is fog dolgozni, végig táppénzen lesz.

Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.

Kérdés: Kötelező határozatot hozni a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az alábbi esetben? A foglalkoztató új munkavállalója az előző foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyétől passzív alapon gyermekgondozási díjban részesült. Jelenlegi foglalkoztatójához való belépéskor a GYED továbbfolyósításához szükséges valamennyi iratot leadta (kérelem a GYED továbbfolyósítására és az előző kifizetőhely igazolása a GYED folyósításának időtartamáról). A Magyar Államkincstár honlapjára 2025. március 12-én felkerült egy határozatminta „Határozat ellátás továbbfolyósításáról” elnevezéssel, de az aktuális kifizetőhelyi tájékoztató alapján a kifizetőhely úgy értelmezi, hogy a határozathozatal csak opcionális és nem kötelező, mivel alapmegállapításra nem kerül sor.