13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 GYED-ben részesülő apa munkavégzése
Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
2. cikk / 13 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
3. cikk / 13 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
4. cikk / 13 GYED-en lévő munkavállaló átvétele jogutódlással
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy GYED-en lévő kismamát egy másik cég jogutódlással át szeretne venni, és jelenlegi munkahelye nem társadalombiztosítási kifizetőhely, az átvevő cég azonban igen? A munkavállaló a GYED mellett nem végez munkát.
5. cikk / 13 Kifizetőhelyi teendők ellátás mellett dolgozó munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2016. augusztus 10-től GYED mellett munkát végző munkavállaló kilép a cégtől?
6. cikk / 13 Magyarországon biztosított kismama németországi tartózkodása
Kérdés: Magyarországon biztosított GYED-en lévő munkavállaló igénybe veheti az egészségügyi ellátást Németországban a férje családi biztosítása révén, ha a GYED folyósítása alatt tartósan Németországban tartózkodik? Ha nem, akkor milyen módon lesz Németországban orvosi ellátásra jogosult a sürgősségi ellátásokon felül?
7. cikk / 13 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés:
Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
8. cikk / 13 Munkavállalás GYED folyósítása alatt
Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
9. cikk / 13 GYED-ről visszatérő munkavállaló bérkompenzációja
Kérdés: Hogyan kell végrehajtani a bérkompenzációt abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben foglalkoztatni kívánja a jelenleg GYED-en lévő munkavállalóját? A dolgozó havi bruttó munkabére 2009 augusztusában napi 8 órás munkaviszonyban 106 000 forint volt, most viszont csak napi 6 órában menne vissza dolgozni. A részmunkaidőre számítandó kötelező emelés is ugyanannyi, mint a teljes munkaidőre számítandó?
10. cikk / 13 GYED után visszatérő dolgozó GYES-e
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.
