740 talált cikk a gyakorlat kifejezésre

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Kérdés: Milyen összegű nyugellátásra számíthat az a személy, aki csak 18 év szolgálati idővel rendelkezik?

Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?

Kérdés:

Kiadhatja a munkavállaló részére járó szabadságnapokat a munkáltató a 30 napos felmondási idő alatt? A munkavállaló munkaviszonya 30 napos felmondási idővel szűnik meg, és a felmondási idő első felében adná ki a munkáltató a fennmaradó szabadnapokat.

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Kérdés:

Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy Magyarországon nappali tagozaton, duális képzés formájában egyetemi tanulmányokat folytató amerikai állampolgárságú diákot fogadott szakmai gyakorlatra? A gyakorlat idejére a cég a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást fizet a diák számára. Élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozás a foglalkoztatással összefüggésben?

Kérdés:

Milyen feltételeket kell betartania a munkáltatónak ahhoz, hogy adómentesen tudjon lakhatási támogatást adni a 35 év alatti munkavállalóinak?

Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.

Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?