2274 talált cikk a foglalkoztató kifejezésre

Kérdés: Beszámítják a 65. életév betöltése után kapott béreket a nyugdíjba, vagy csak a nyugdíjkorhatárig elért kereseteket veszik figyelembe abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló tovább szeretne dolgozni anélkül, hogy a nyugdíjazását kérné?

Kérdés: Egy vagy két napra kell bejelenteni a ’T1042E nyomtatványon azt a munkavállalót, akit egyszerűsített foglalkoztatás keretében öntözőberendezés üzemeltetése céljából mezőgazdasági idénymunkára este 18 órától reggel 6:00 óráig, 12 órában, készenléti jellegű munkakörben 21.500 forint/nap díjazás ellenében foglalkoztat a munkáltató? Éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén a 22:00 órától reggel 6:00 óráig terjedő időre 15 százalék bérpótlékot fizetne a cég 1604 forint összegben, azaz egy műszakban 23.104 forintot kapna a munkavállaló. Amennyiben két napra kell bejelenteni, akkor a napi 2200 forintos közterhet is két napra kell megfizetni, illetve a minimum fizetendő díjazás összegét is két napra kell számítani?

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy a munkáltató a képernyő előtti munkavégzéshez adómentesen, egyszeri 50.000 forint összegű költségtérítést adhasson a munkavállalóknak védőszemüveg-juttatás címén?

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?

Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?

Kérdés: Kaphatja az előző ellátás alapulvételével a CSED-et a 2025. május 19-én született második gyermeke születése napjától az az édesanya, akinek a korábbi munkaviszonya 2025. január 31-én megszűnt, de a 2023. április 23-án született gyermeke után 2025. április 23-ig még passzív jogon GYED-ben részesült a maximális összegben, majd 2025. április 30-tól új munkaviszonyt létesített, ahol a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért kap? A kifizetőhely a minimálbér alapján állapította meg a CSED napi összegét, az anya viszont az előző ellátása alapján magasabb összegre számított.

Kérdés: Kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását egy jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki hamarosan betölti a 65. életévét? Amennyiben igen, kérhet előzetes kalkulációt az öregségi nyugdíj várható összegéről?

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?