Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint az említett tag esetében 6.000.000 forintos osztalék után megfizetésre került a szociális hozzájárulási adó, miközben a 6.000.000 forintos tagi – tehát Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó – jövedelmet szerzett.Az osztalék után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabály 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelmek (e körbe tartozik az osztalék is) esetében a szociális hozzájárulási adó alapjának éves maximuma a minimálbér 24-szerese, ami 2026 vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka

Kérdés:

Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?

Részlet a válaszából: […] A Magyarországon élő magyar állampolgár belföldi illetőségűnek minősül, és a teljes adókötelezettség miatt a világjövedelme után terheli adókötelezettség.A magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 2024. január 1-jét követően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

A Bérgarancia Alap

Kérdés: Melyek azok a helyzetek, amikor egy foglalkoztató igénybe veheti a Bérgarancia Alapot? Kérhet segítséget a munkavállalók munkabérének finanszírozásához az a cég, amely késve fogja megkapni egyik nagy megrendelőjétől a díjazását, ezért átmenetileg nem tudja kifizetni a munkabéreket?
Részlet a válaszából: […] A Bérgarancia Alap a magyar munkajogi védelem egyik kulcsfontosságú intézménye, amelynek célja, hogy a munkavállalók bérköveteléseit biztosítsa abban az esetben, ha munkáltatójuk fizetésképtelenné válik. Az Alap működését az 1994. évi LXVI. tv. szabályozza, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény 1. §-a (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelmekre (e körbe tartozik az osztalék is) vonatkozó maximum-adóalap megállapítása során a törvény 1. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti jövedelmeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa

Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a CSED és a GYED összege nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.Ennek azonban nincs jelentősége a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében említett maximum-adóalap meghatározása során.A minimálbér 24-szeresének megfelelő maximum-adóalapot ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Megbízott ekhója

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: megbízás esetén az Ekho-tv. nem zárja ki, hogy az érintett a megbízási díj egészére válassza az ekho szerinti adózást.Kizárólag munkaviszony esetén él az a szabály, hogy az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz összege minimálbér emelése esetén

Kérdés: A minimálbér emelése miatt a GYED-hez hasonlóan a táppénz összegét is át kell számolni abban az esetben, ha az ellátás áthúzódik egyik évről a másikra?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a GYED összegét a minimálbér változásának megfelelően újból át kell számolni, és az új összegben kell folyósítani. A minimálbér összegének változása az annak bekövetkezése után kezdődő táppénz egy napra jutó összegének a felső határát is befolyásolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Platformalapú munkavégzés és az azzal összefüggő munkajogi kérdések

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a platformalapú munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Szükséges definiálni, hogy mit is jelent a platformalapú munkavégzés. Platformalapú munkavégezés alatt azt a foglalkoztatási formát értjük, amikor a munkát végző, szolgáltatást nyújtó személyeket, azaz a munkaerőt és a keresletet, azaz a szolgáltatást igénybe vevőket egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti munkavállalás, mint kiegészítő tevékenység végzése, gyakran választott jövedelemkiegészítési módszer. Fontos azonban megnézni, milyen jogi szabályok is vonatkoznak a nyugdíj melletti versenyszférában, illetve közszférában való elhelyezkedésre ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
29