Találati lista:
1. cikk / 283 Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó
Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?
2. cikk / 283 Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó
Kérdés: Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?
3. cikk / 283 Magyar állampolgár külföldi cégből kapott osztaléka
Kérdés:
Egy Magyarországon 8 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár, aki állandó magyar lakcímmel rendelkezik, alapított egy amerikai céget kinti ügynök segítségével, amelyben egyedüli tulajdonosként Magyarországról dolgozik. Hogyan kell megállapítani a magyarországi személyijövedelemadó-kötelezettséget abban az esetben, ha osztalékot vesz ki a cégből? Van valamilyen teendője a cégtulajdonosnak a magyar adóhatóság felé, ha nem vesz ki osztalékot, és egyéb jövedelmet sem realizál?
4. cikk / 283 A Bérgarancia Alap
Kérdés: Melyek azok a helyzetek, amikor egy foglalkoztató igénybe veheti a Bérgarancia Alapot? Kérhet segítséget a munkavállalók munkabérének finanszírozásához az a cég, amely késve fogja megkapni egyik nagy megrendelőjétől a díjazását, ezért átmenetileg nem tudja kifizetni a munkabéreket?
5. cikk / 283 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
6. cikk / 283 Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa
Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
7. cikk / 283 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
8. cikk / 283 Táppénz összege minimálbér emelése esetén
Kérdés: A minimálbér emelése miatt a GYED-hez hasonlóan a táppénz összegét is át kell számolni abban az esetben, ha az ellátás áthúzódik egyik évről a másikra?
9. cikk / 283 Platformalapú munkavégzés és az azzal összefüggő munkajogi kérdések
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a platformalapú munkavégzésre?
10. cikk / 283 Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy nyugdíjas személy?
