11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
2. cikk / 11 Melegétkezési utalvány közterhei
Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
3. cikk / 11 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Milyen jogszabályok alapján tarthatja vissza a munkáltató annak a munkavállalónak a havi 4000 forint értékű ebédjegyét, aki június végén és július elején egy-egy hetet betegszabadságon volt? A betegállomány miatt az ebédjegyet sem augusztusban, sem szeptemberben, sem októberben nem kapta meg a munkavállaló.
4. cikk / 11 Keresőképtelen munkavállaló étkezési hozzájárulása
Kérdés: A dolgozó munkaszerződése tartalmazza, hogy havi 4500 forint értékben étkezési utalványt (ún. hidegutalvány) kap. A dolgozó június végén, illetve július elején 2 hétig betegszabadságon volt. Erre hivatkozva júliusban nem kapott étkezési utalványt, sőt augusztusban sem – ezt végigdolgozta –, mivel júniusban a betegszabadsága ellenére igen. Törvényes-e a munkáltató eljárása?
5. cikk / 11 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
6. cikk / 11 Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében
Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
7. cikk / 11 Képzés során nyújtott étkezés közterhei
Kérdés: Egy alapítvány továbbképzésre küldi a dolgozóit. Az oktató cég a számláján feltünteti a tanfolyam alkalmával nyújtott étel és ital összegét is, azzal, hogy a természetbeni juttatás közterheit nem fizette meg a résztvevők után. Milyen közterheket kell az alapítványnak fizetni, illetve a dolgozótól levonni?
8. cikk / 11 Étkezési költségtérítés
Kérdés: Egy cég néhány dolgozójának 8000 forint összegű melegétkeztetési utalványt ad, a többiek a cég nevére kiállított, melegétkezési előfizetésre szóló számlát adnak le, amely általában magasabb összegű. Elszámolható-e adómentesen ez a juttatás, vagy csak utalvány formájában adható?
9. cikk / 11 Étkezési utalvány
Kérdés: Részesülhet-e mindkét 4 órás munkahelyén a 3500 forintos étkezési utalványban egy nyugdíjas munkavállaló, vagy csak az egyik helyen?
10. cikk / 11 Étkezési hozzájárulás közterhei
Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
