14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Tanulók étkezése szakmai gyakorlat alatt
Kérdés: Hogyan tudja megoldani a gyakorlati képzést szervező autószerelő vállalkozás a szakmai gyakorlaton lévő tanulók kötelező étkeztetését abban az esetben, ha nem rendelkezik étkezővel, és a közelben semmilyen meleg étkezést biztosító intézmény nem található? Keletkezik valamilyen adófizetési kötelezettség a tanulóknak biztosított étkezés értéke után?
2. cikk / 14 Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
Kérdés: Kell munkaszerződést kötnie a foglalkoztatónak azzal a diákkal, aki a gyakorlati képzését tölti a cégnél a szakiskola és a vállalkozás között létrejött együttműködési megállapodás keretében? Kell személyi jövedelemadót vonni abban az esetben, ha csak a törvényben meghatározott juttatást fizeti a foglalkoztató a tanuló részére, vagy csak a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetést? A 'T1041-es nyomtatványon a 1130-as kóddal kell bejelenteni ezt a jogviszonyt?
3. cikk / 14 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
4. cikk / 14 Prémiumévek program
Kérdés: Mik a prémiumévek programban való részvétel feltételei, milyen jogkövetkezménye van a munkáltató felajánlási kötelezettsége elmulasztásának, milyen az általánostól eltérő foglalkoztatási szabályokat kell alkalmazni a prémiumévek programban részt vevő közalkalmazottra a közalkalmazotti jogviszonyban?
5. cikk / 14 Tanulószerződéses tanuló juttatásai
Kérdés: Milyen feltételekkel adható 6000 forint értékű melegétkezési utalvány és hogyan téríthető meg a helyi járatra szóló diákbérlet egy tanulószerződéssel foglalkoztatott szakközépiskolai tanulónak? Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a tanulónak?
6. cikk / 14 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
7. cikk / 14 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
8. cikk / 14 Bérköltség megállapítása bírósági végzés esetén
Kérdés: Be kell-e számítani a bérköltségbe a havonta adott adómentes üzemanyag-megtakarítás összegét abban az esetben, ha egy munkavállaló részére küldött gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségről szóló bírósági végzés szerint a munkáltató a letiltást a bérköltség terhére köteles foganatosítani?
9. cikk / 14 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
10. cikk / 14 Külföldi napidíj közterhei
Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?