6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
2. cikk / 6 Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
Kérdés: Kell munkaszerződést kötnie a foglalkoztatónak azzal a diákkal, aki a gyakorlati képzését tölti a cégnél a szakiskola és a vállalkozás között létrejött együttműködési megállapodás keretében? Kell személyi jövedelemadót vonni abban az esetben, ha csak a törvényben meghatározott juttatást fizeti a foglalkoztató a tanuló részére, vagy csak a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetést? A 'T1041-es nyomtatványon a 1130-as kóddal kell bejelenteni ezt a jogviszonyt?
3. cikk / 6 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
4. cikk / 6 Köztisztviselőknek járó étkezési támogatás
Kérdés: A Ktv. 2006. március 1-jétől hatályos módosítása az étkezési utalványra, étkezési támogatásra vonatkozó szabályokat módosította. A Ktv. 49/F § (1) bekezdése alapján: "A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot." Fentiek alapján helytállóak-e az alábbi megállapítások? - Nem jár étkezési hozzájárulás a szülési szabadság, GYES, GYED időtartamára, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára. - Étkezési hozzájárulás jár a felmentési idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára, abban az esetben is, ha a felmentési idő alatt újra munkaviszonyt létesít.
5. cikk / 6 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
6. cikk / 6 Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?