36 talált állásfoglalás az ekho választása kifejezésre

Kérdés:

Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?

Kérdés: Lényeges hátrány éri az ekho választásával azt a sportembert, aki munkaviszonyban áll, és jogosult a kedvező adózás választására, de rövidesen nyugdíjba vonul, és nem szeretné, ha az adózási mód választása negatívan befolyásolná az ellátás összegét? Milyen eltérést jelent havi 1,2 millió forintos munkabér esetén, ha az ekho szerinti, illetve, ha az általános szabályok szerinti adózási módot választja?

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?

Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.

Kérdés: Választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti közteherfizetést a Magyarországon forgatott filmek külföldi színészei, akik között uniós és harmadik országbeli állampolgárok is vannak? Ha igen, milyen igazolásokra van szükség?

Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a munkaviszonyából származó jövedelmére egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég munkavállalója, ha a tevékenysége megfelel a feltételeknek? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a választás a kiva alapját?

Kérdés: Mentesül a társas vállalkozónak minősülő tulajdonos utáni havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól egy kft. abban az esetben, ha az érintett tagja a munkaviszonyában az ekho szerinti adózást választja, vagy ebben az esetben meg kell fizetnie a minimumközterheket?

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.