133 cikk rendezése:
11. cikk / 133 Versenytilalmi díj
Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzá-járulást a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelem után abban az esetben, ha egy volt munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően még további 6 hónapon át versenytilalmi díjat kap? Van minimálisjárulék-fizetési kötelezettség az említett dolgozó után, vagy a versenytilalmi díj teljes összege (havi 450 ezer forint) a járulékalap?
12. cikk / 133 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
13. cikk / 133 Havi díjas biztosítás
Kérdés: Nem rendszeres jövedelemként, rendszeres jövedelemként vagy béren kívüli juttatásként kell számfejteni a munkavállaló részére biztosított CIB egészségőr-szolgáltatást, amelynek havi alapdíját a cég utalja el, és az összeget bruttósítva számfejtik a munkavállaló munkabérével? Munkaviszonyból származó jövedelemnek, más bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek számít ez a juttatás?
14. cikk / 133 Magyar-ausztrál kettős állampolgárságú tag osztaléka
Kérdés: Terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyar kft. által magyar-ausztrál kettős állampolgárságú tagja részére kifizetett osztalékot abban az esetben, ha a tag Magyarországon született, de évtizedek óta Ausztráliában él, és ott rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
15. cikk / 133 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Kell a kifizetett tandíj után közterheket fizetnie egy állatorvos cégének abban az esetben, ha tanulmányi szerződést köt egy egyetemistával a kolozsvári állatorvosi egyetemi tanulmányainak finanszírozására? A felek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem állnak egymással, a tanulmányi szerződés értelmében az egyetemi hallgató a tanulmányai befejezése után munkát fog vállalni a vállalkozásban a szerződésben meghatározott időszakra. A hallgató a tanulmányai befejezéséig Romániában él.
16. cikk / 133 Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal
Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
17. cikk / 133 Célzott önsegélyező szolgáltatás
Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
18. cikk / 133 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
19. cikk / 133 Kölcsön kamata
Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
20. cikk / 133 Tagi kölcsön kamatának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
